Horváth M. Zsuzsanna: Csendpercek
Virág szirmait nem kötheted ághoz,
sorsuk a repülés, széllel most szálljon.
Gallyak közt ezüstös ökörnyál libben,
harmatcseppekkel hintázik frissen.
Korhadt ágak egymást némán karolják,
múlt emlékképeit csendesen dalolják.
Mohás avar alatt életre kel milliónyi élet,
éltető gyökér közt örök körforgás léte.
Bíborszínű hajnal palástja bársony,
álmot sző köré a csendfonál vágyón.
Lomb közé rejtve van, éveknek súlya,
kitaposott ösvény őseink útja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése