Férfiszemmel

Hegyi László - Férfiszemmel 

Élettapasztalatom mondatja velem 
azt, hogy semmi sem oly szép, mint a szerelem. 
Nem újdonság, tudom, sok százféle módon 
elmondták már - ám e dolog mégsem ódon. 

Talán nem árt azt megértetni veled még, 
hogy az ártatlanság nem érintetlenség. 
Irodalmi példa kapásból vagy hat van, 
s arra is, hogy a szűz sem mindig ártatlan. 

Bizonyosan tudom, tévedés ne essék, 
nem csalni valakit, nem mindig tisztesség. 
s nem az a hűség, ha a nyakadra másznak, 
lehet az vakítás, vagy egérút másnak! 

Ha ilyenkor hiszel - később látod, rossz volt 
a látszatra adni, és majd lesz egy "koszfolt" 
életeden, mivel ábrándjaid nője 
lélekben másnak volt titkos szeretője. 

Hiába meséli, hogy szerelme oly nagy, 
ha magadban érzed, hogy hézagpótló vagy. 
Hát ilyenkor fogjál kalapot és pálcát, 
és ha lehet, gyorsan más vágányra válts át! 

Óvakodj, ha a szó takar, mint a kabát, 
ha ködösít a nő, s mentegeti magát. 
Óvakodj, ha dolgát eltagadja rendre, 
tisztázatlan múlttal nincs mód szerelemre. 

Az viszont jó dolog - s igazán hasson rád, 
ha feltétel nélkül ragaszkodik hozzád. 
Ha kitárja múltját, biztos lehetsz benne, 
hogy őszintén vágyik a te szerelmedre. 

Ne zavarjon az, hogy egykor más ölelte, 
az ilyen nő érték - hófehér a lelke! 
Jó lesz, ha meghallod, s megjegyzed magadnak, 
csak az a szeplős múlt, amit letagadnak. 

Nem vagyok én persze sem tévedhetetlen, 
sem nagyokos - ezért ne példálózz velem. 
Csak elmondtam neked úgy, ahogyan látom, 
ne csodáld, ha itt-ott tévednék, barátom. 

A nő nagy talány volt egész életemben, 
titok - s jó néhányszor bíz` meglepett engem. 
Nekem a nő ma is jelenség, kis csoda! 
Csak szeretni tudtam - kiismerni soha!