2015. október 10., szombat

Csak szerelmem marad


Komáromi János: Csak szerelmem marad 


lesz majd idő 
hogy fáradt lépteim 
hozzád vezetik ismét 
nappalok csengőn tiszta 
álmai 

előtted állok majd 
fejem lehajtom 
és a földre hullanak 
az elszaladt idő 
könnyei 

szavad hajamhoz ér 
bőrömet simítja tekinteted 
én csak állok csendben 
köszönni sem tudok 
Neked 

magam mögött hagyom 
minden büszkeségem 
amit magadtól adsz nekem 
már csak annyit és azt 
kérem 

és várok ha kell 
végtelen évek nem érintenek 
várok, amíg csak élek 
amíg az ég elborul és a föld végül 
eltemet 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeptember

Berze Tünde: Szeptember Búsan emeli kalapját a nyár, s lassan búcsút int, mint öreg diák, ki elkoptatta már az iskolapadját. Őszi szélben ...