Fáj

Fáj 

Fáj ha jössz és fáj ha mész, 
Fáj ha adsz és fáj ha kérsz 
Ha látom szomorú magányod, 
Fáj, hogy e magányt magad vágyod 

Fájnak hazug ígéreteid 
S az is, ha nem ígérsz semmit 
Fáj minden ál-bókod után, 
Hogy tudom, szíved nem kíván 

Fáj, hogy megismertelek, 
Fáj, mert nem engedsz közel 
Fáj közönyöd, felejtésed, 
S fáj, hogy így is szeretlek Téged.