Álmok

Gyóni Géza: Álmok 

Ha a robotban kimerülve 
Párnámra hajtom bus fejem, 
Lelkemre mintha galamb ülne, 
Te édes képed megjelen. 

A fényes álmok a tiéid 
Azokat mind neked adom - 
Álmodja bár a lelkem végig 
Selyempárnán vagy kőpadon. 

És álmodom selyemhajaddal, 
Karod szeliden átölel... 
De virrad. Ujra itt a hajnal. 
Varázsos kép, búcsúzni kell! 

Elűzlek, mint a nap az égről 
A fényes hajnalcsillagot - 
Habár a fájdalom terhétől 
Napestig összeroskadok.