Ravádi Ria: Virágba borult már a Téli táj...
Virágba borult már a fagyos, Téli táj,
Magányos szívem csak Te rád vár.
Napsugaram leszel, ha majd fázok,
A Holdfényem, ha sötétben járok.
Fényes Csillagom leszel életem egén,
Tündökölsz nékem csillagok tengerén.
Szivárványom a sok vihar, zápor után,
Színeiddel beragyogod szívem táját...
Kérdeztem a Napot, de nem látott Téged,
A Hold sem találkozott Veled az éjben...
Csillagok ösvényén sem jártál az éterben.
Merre jársz, hol találok rád, Kedvesem?
Mikor érsz már hozzám, Napsugaram?
Nélküled fázok, a szívem úgy lángolna.
Fényed nélkül nem látok, s elveszek...
Hol keresselek, merre vagy, Holdfényem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése