Meggyesi Éva: Egy szívünk van
Egy szívünk van, mely oly törékeny,
és mégis: oly sokat kibír,
Sokkal erősebb minden másnál,
bár belül van, s annyira kicsi.
Minden egyes kis hajszálérben
ott sugárzik a szeretet,
amely minden kis lüktetésben
örömet fakaszt odabent.
Egy szívünk van. És bár törékeny,
oly nagy benne a szeretet,
s néha oly forró szerelemmel
szeretjük, akik kedvesek.
Mint a vihar, mely őrjöng, tombol,
s szerte fújja a levelet,
épp oly hevesen vágyunk azokra,
kik a szívünknek kedvesek.
Mindegy, hogy jó, vagy rideg hozzánk,
mit számít itt a józan ész?
Amíg szeretünk, nem várunk mást,
kárpótlásul a könnyekért.
hiába lenne tucatnyi szívünk,
ha nem tud érezni, s nem dobog,
nem tudnánk mi a szeretni vágyás,
s nem lennénk vele boldogok.
Csak az a kínzó szeretetéhség,
mely belülről mardos, s egyre vonz,
akár a mágnes. Úgy simulunk
ahhoz, kit szeretünk, oly nagyon.
Amikor mégis megcsal az élet,
s éles fájdalom kínja nyom,
akkor se bánjunk soha semmit,
ha emlékeinkben felsajog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése