Mentovics Éva: Zsong a tavasz
Nézd, hogy foszlik szét a sötét,
kel a nap, pirkad a hajnal!
Halld a cinkék víg énekét!
Ébrednek, zeng a tavaszdal.
Napfény hinti dús aranyát,
néz felénk pajkos szemekkel,
fényben fürdik már a vidék,
jókedvűn ébred a reggel.
Kóbor szellő csendben oson,
orgonák selymét keresve,
jácint szirmán bucskázik át,
hinti az illatot szerte.
Nézd, hogy omlik, árad a fény,
átragyog bokrokon, fákon!
Szirmot bontva zsong a tavasz,
itt suhan már fecskeszárnyon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése