Legnagyobb kincsünk: a barát
Az élet vizén utazom,
de van, ki mellettem áll,
támogat, ha nagy a bajom,
velem tart, ha jön az ár.
Ha csillapodik a tenger
és megszűnik a dagály,
akkor érzem, hogy ő nekem
mint jelent, úgy igazán.
Megvallja, ha hibáztam is,
ez biz sokszor nagyon fáj,
de rábíznám életem is,
nincs se titok, se határ.
Nem volt könnyű rátalálni,
s megtartani nehezebb,
szeretnék olyanná válni,
hogy csak örömet szerezzek.
Tudok nélküle élni, tudok,
de ha nem muszáj, nem akarok!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Szeptember
Berze Tünde: Szeptember Búsan emeli kalapját a nyár, s lassan búcsút int, mint öreg diák, ki elkoptatta már az iskolapadját. Őszi szélben ...
-
Amíg fiatal vagy, minden szépnek látszik, Hulló könnyed is szivárvánnyá válik, De ahogy az évek lassan tovaszállnak, Úgy gyűlnek szí...
-
Branyiczky Rita: A szerelmesek Két alak álldogál az elhagyott parkban, nem bánják, hogy rájuk esteledik lassan. A táv köztük ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése