2017. október 21., szombat

Amikor a kezed nyújtod felém



Amikor a kezed nyújtod felém


Amikor a kezed nyújtod felém,
Én ölelö karomat tárom feléd.

Mikor te a szived adod nekem,
Én életemet adom kincsem.

Amikor Te megpihensz mellettem,
Én kitárom Neked lelkem.

S én Neked adom a holdat, 
Mely beragyogja az eget,
S a csillagokat hozom le Tenéked,
Hogy a szived ezzel teljen meg.

Mikor Te mellettem vagy,
A szivem mindig megpihen.

S mikor távol vagy,
Figyelő szemem Rád tekint,
S hosszú utadon kisér aggódva,
S ölelő karom örökké Téged segit.


( Fodor Emese )


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeptember

Berze Tünde: Szeptember Búsan emeli kalapját a nyár, s lassan búcsút int, mint öreg diák, ki elkoptatta már az iskolapadját. Őszi szélben ...