Amikor a kezed nyújtod felém
Amikor a kezed nyújtod felém,
Én ölelö karomat tárom feléd.
Mikor te a szived adod nekem,
Én életemet adom kincsem.
Amikor Te megpihensz mellettem,
Én kitárom Neked lelkem.
S én Neked adom a holdat,
Mely beragyogja az eget,
S a csillagokat hozom le Tenéked,
Hogy a szived ezzel teljen meg.
Mikor Te mellettem vagy,
A szivem mindig megpihen.
S mikor távol vagy,
Figyelő szemem Rád tekint,
S hosszú utadon kisér aggódva,
S ölelő karom örökké Téged segit.
( Fodor Emese )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése