2017. október 15., vasárnap

Az én kishercegem

Nagy Edina Holdsugár: Az én kishercegem


Néhány hónapja csupán, 
Még nem tudtam, hogy létezel! 
Még sohasem láttalak, 
Még nem hallottam hangodat, 
Még nem ismertelek! 
Még nem gondoltam reád. 
Most itt vagy velem! 
Már nem tudom elképzelni, 
Hogy nem létezel! 

Elmúltak napok, s hosszú hetek, 
S napról-napra fontosabb lettél nekem! 
Olyan barát vagy, kire mindig gondolok, 
S ha városom fényeire nézek, 
Mindig eszembe jutsz! 
Millió, s millió csillag 
Ragyog az éjszakában, 
De neked olyan csillagaid vannak, 
Mint senki másnak! 

Mert ha az egyik csillagon, 
Ott lakik barátod, 
Megváltozik minden, 
Ha a csillagokat látod! 
Bár a csillagok egyformák, 
S hallgatnak némán, 
De ha Te nézel a csillagokra, 
Az égbolt barátként nevet rád! 
Ezért különleges számomra létezésed, 
Mit a Kisherceg, s barátja érzett, 
Egyre jobban értem! 

Hisz az emberek a Földön, 
Egyetlen kertben, 
Ezernyi rózsát nevelnek, 
Mégsem találják meg azt, 
Mit oly nagyon keresnek. 
Pedig megtalálható! 
Egyetlen korty vízben, 
Egy rózsaszálban; 
Megtalálható: 
Egyetlen jóbarátban! 

Mert ha valaki szeret 
Egy igaz barátot, 
Ki egyetlen egy 
Az egész világon, 
Jólesik szétnézni 
A messzi láthatáron! 
S elmerengve nézve 
A messzeségbe, 
Gondolatban együtt szárnyalni 
A végtelenbe!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeptember

Berze Tünde: Szeptember Búsan emeli kalapját a nyár, s lassan búcsút int, mint öreg diák, ki elkoptatta már az iskolapadját. Őszi szélben ...