Van akiről ezerszer lemondasz

Van akiről ezerszer lemondasz 


Van akiről ezerszer lemondasz, de mindig visszakerül a képbe. 
Az évek peregnek, az emlékek megfakulnak, de egy valamit 
sosem tudsz elfelejteni. Azt, hogy mennyire boldoggá tett. Sok 
minden elmúlik, többek között a harag is, amivel szétváltatok, 
elmúlik az is, hogy azt hiszed, hogy örökké tarthat, elmúlik 
minden, csak az nem, hogy te hogyan érezted vele magad. 
Bízol az életben annyira, hogy tudod idővel jönni fog más, 
hogy idővel, ha hasonló ember sétál el előtted az utcán nem 
érzed azt, hogy a szíved összeszorul és szétgyilkol. 

Reménykedsz, hogy idővel más mosolya sem fog ráemlékeztetni, 
mert továbblépsz. Majd felbukkan. Visszajön, mert talán ő a sorsod. 
Az évek hirtelen feledésbe merülnek, mert te ugyanúgy érzed magad, 
mint akkor, amikor először magával ragadott. És ekkor beléd hasít a 
tény, hogy képtelen vagy felejteni. Bármennyire is szeretnéd azt az 
embert, aki hozzád tartozik képtelen leszel elengedni, így hát 
megtanulsz majd engedni a sorsnak.