A könnyek asszonya

Ady Endre: A könnyek asszonya 


Bús arcát érzem szívemen 
A könnyek asszonyának, 
Rózsás, remegő ujjai 
Most a szivembe vájnak. 
Érzem az illatát is ám 
A rózsás, gyilkos ujjnak 
S véres szivemre szomorún 
A könnyek hullnak, hullnak. 

Az ajka itt mar édesen, 
A haja ide lebben, 
Az egész asszony itt pusztít, 
Itt, itt: az én szivemben. 
Bosszút itt áll az életért, 
Aknát itt ás a multnak. 
Véres szivemre szomorún 
A könnyek hullnak, hullnak. 

Nagy az én bűnöm. Vesszen is, 
Kire a végzet mérte, 
Hogy a könnyek szfinksz-asszonyát 
Megérezze, megértse. 
Maradjon szent talánynak Ő, 
Maradjon mindig újnak. 
Véres szivemre szomorún 
A könnyek hullnak, hullnak.