Domonkos Jolán: Hableány
Magányos szirten egy hableány
egyedül énekli bús dalát,
hullámok ölelik,
és hulló könnyeit
magába rejti az óceán.
Távolban napfényes horizont,
meséket álmodó polipok,
vitorlás, szép hajó,
nincs hozzá fogható,
ezernyi izgalmas, szép titok.
Tengerész, vigyázz, ha arra jársz,
fogd be a füledet, mert a lány
hangjával csábít majd,
s te a hullámsírba
boldogan utánaugranál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése