Máté Rózsika: Ameddig csak élek...
Ameddig csak élek, minden nap remélek,
Minden percet, órát, egy álomként megélek.
Örülök a szépnek, örülök a jónak,
Örülök egy igaz, szívből jövő szónak.
Örülök a fénynek, ahogy arcomra süt reggel,
S örülök a napnak, ahogy a hegyek mögül felkel.
Csodálom a hajnal minden egyes percét,
Mert mindig eloszlatja szívemnek a terhét.
Ameddig csak élek hálás fogok lenni,
S szeretnék másokért minden jót megtenni.
Ott lenni a jóban, ott lenni a bajban,
S kiállni másokért bármilyen nagy gondban,
Szeretnék mindenkit önzetlen szeretni,
S annyi korgó gyomrot minden nap etetni.
Szeretném megfogni a koldusok kezeit,
S egy életre betömném, ha tehetném, zsebeit.
Ameddig csak élek, bízni fogok másban,
Még akkor is, ha sokszor ott hagytak a pácban,
Nem félek én attól, hogy ledobnak a mélybe,
Mert tudom, hogy ott látnak mindent fent az égbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése