Árva volt a gyertya, aprócska kis lángja,
Fohászkodva röppent fölfelé a lángja.
Fellobbant a párja, táncot lejt nevetve,
Most már ketten néznek a fényes egekbe.
A tündöklő csillag, glóriát szőtt rájuk,
Száll-száll a magasba szentséges imájuk.
Száll a boldogságért s hogy béke legyen végre,
Dicsőség költözzön mindenki szívébe!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése