Urbán Tünde: Jó éjszakát
Az éjjel fekete paplant borított a tájra,
A Hold az első csillag kacsintását várja,
Az égbolt láthatatlan felhőajtaját kitárja,
Egy szerelmes forró csókot lehel a szájra.
Odakint csak a csend ordít néma hangján,
Mindenki álmokat szuszog puha ágyán,
Kényelmesen fekszik a fáradt Nap a hátán,
Repülve alszik el az angyal, a szárnyán.
Csukódik szemem, mint ajtó mit zárnak,
Rám is a titokzatos álmok ösvényei várnak,
Lehunyom szemem, mégis téged látlak,
Aludnom kellene már, hisz vége van a mának.
Az éjjel fekete paplant borított a tájra,
A Hold az első csillag kacsintását várja,
Az égbolt láthatatlan felhőajtaját kitárja,
Egy szerelmes forró csókot lehel a szájra.
Odakint csak a csend ordít néma hangján,
Mindenki álmokat szuszog puha ágyán,
Kényelmesen fekszik a fáradt Nap a hátán,
Repülve alszik el az angyal, a szárnyán.
Csukódik szemem, mint ajtó mit zárnak,
Rám is a titokzatos álmok ösvényei várnak,
Lehunyom szemem, mégis téged látlak,
Aludnom kellene már, hisz vége van a mának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése