"Gyönyörű az élet, bár néha nem értem,
vannak percei, mit nem kéne megélnem...
Én tehetek róla? Lehet, hogy igen...
De sok mindenről nem, ezt szívemből hiszem.
Az enyémben volt minden, szép és varázslatos,
pokoli, gyötrelmes, s néha iszonyatos.
Kaptam benne vágyat, szeretetet, álmot,
néha elfeledném az összes valóságot!
Sokszor volt fájó, csúfos az egész,
de talán most a rossz a mult ködébe vész...
Most talán már jó lesz minden pillanat,
valóra válhat egy meseszép gondolat...
Így kell már lenni! Elég volt a rosszból,
a félelmekkel teli, pokoli napokból!
Nem vagyok öreg, még annyi minden várhat,
meg kellene érnem a rám váró csodákat!
Nem tudom mi jön még, de szeretnék élni,
boldogan, vidáman szépeket megélni!"
vannak percei, mit nem kéne megélnem...
Én tehetek róla? Lehet, hogy igen...
De sok mindenről nem, ezt szívemből hiszem.
Az enyémben volt minden, szép és varázslatos,
pokoli, gyötrelmes, s néha iszonyatos.
Kaptam benne vágyat, szeretetet, álmot,
néha elfeledném az összes valóságot!
Sokszor volt fájó, csúfos az egész,
de talán most a rossz a mult ködébe vész...
Most talán már jó lesz minden pillanat,
valóra válhat egy meseszép gondolat...
Így kell már lenni! Elég volt a rosszból,
a félelmekkel teli, pokoli napokból!
Nem vagyok öreg, még annyi minden várhat,
meg kellene érnem a rám váró csodákat!
Nem tudom mi jön még, de szeretnék élni,
boldogan, vidáman szépeket megélni!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése