Én vagyok

Én vagyok 


Én vagyok, ki álmodozott rólad 
könnyek között imát rebegett, 
éretted, hogy fogadd el szerelmem, 
s mindeneknél jobban szeretett! 

Én vagyok, kit első pillantásod 
elvarázsolt, más lett a világ, 
azontúl csak véled szép az élet, 
semmi nincs, mi boldogságot ád! 

Én vagyok, ki a tenyerén hordoz, 
rózsaszálként, széltől is vigyáz, 
illatodat a lelkében őrzi, 
istennőként szívéből imád! 

Ami szépség, mind benned találja, 
boldogságot nyújthat te neked, 
én vagyok, ki mindezt felajánlja, 
s mindörökre itt marad veled! 

(Alberth)