Gondolj rám!

Ligeti Éva: Gondolj rám! 


Gondolj rám, mikor harmat cseppje csókol 
Csillogó gyöngye, szivárványként bókol 
Aranyló nap fénye simogatja tested 
Gyöngéd mosollyal lelkem újra fested 

Minden múló perc, mely nélküled telik 
Tűnő álomkép, a semmibe veszik 
Tudd, hogy szenvedek, mint sárguló levél 
Míg gyarló szívem csak ragyogást remél 

Gondolj rám, mikor éj sötétje takar 
Holdfény ölelve csak magának akar 
Összehajolva susognak az ágak 
Borús lelkemben bolyongnak az árnyak 

Múló pillanat pille szárnyon lebben 
Égő vágyamat nem mondhatnám szebben 
Igaz szerelmem bíbor fényben táncol 
Szívem örökké csak szívedért lángol.