"A szavakon túl elcsuklott a hangom,
fölényes mosollyal símult rám a csend,
hosszasan rezgő sóhaj lett a mondat,
szavak helyett itt hallgatás a rend.
A szavakon túl nincsenek már álmok,
csak kifulladt vágyak és furcsa, néma gyász,
szívem monoton tompa ritmusára,
csóktalan csöndek árnyéka vigyáz."
fölényes mosollyal símult rám a csend,
hosszasan rezgő sóhaj lett a mondat,
szavak helyett itt hallgatás a rend.
A szavakon túl nincsenek már álmok,
csak kifulladt vágyak és furcsa, néma gyász,
szívem monoton tompa ritmusára,
csóktalan csöndek árnyéka vigyáz."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése