Gani Zsuzsanna: Kánikulában
A Nap ma pontban a fejem fölött tüzel,
hogy egyformán süssön, arra nagyon ügyel.
Mindenkit simít, fűre- fára mosolyog,
két szarvasbogár párbaján is somolyog,
perzseli a földet, felhő se gomolyog.
Homlokom gyöngyözik, nem is, inkább csorog,
verejték a nyakamban már szinte zokog.
Tikkasztó a hőség idekinn a Napon,
hallod? Egy kis rigó énekli a dalom,
oly szép a világ, s tudom, szép lesz a napom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése