Horváth M. Zsuzsanna: Emlék ma már ...
Barátok hamis
mosollyal a
szemembe néztek.
Múltat idéző emlékek,
a felszínre törtek.
Mindaz, ami szép volt, elmúlt,
mára a hazug szó halványult.
Barátságnak indult, de
nézd mi lett belőle?
Az emlékvarázst a harag,
a gyűlölet átszőtte.
Másképp is lehetne,
ha marad a becsület...
- Az én szívemmel játszani,
becsapni nem lehet!
Lelkemet sárba taposni,
megalázni nem engedem! -
A barátság más, ma
már csak emlék nekem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése