Horváth M. Zsuzsanna: Fák könnye
Óarany levél
csendbe földre leér,
harmatcsepp csillan
vízkönnycsepp csillag.
Gyöngyfátyla takar
rőt vörös avart,
lehulló remény
álma oly szerény.
Fények mélysége
Ősznek szépsége
csend hull a tájra
elmúlást várja.
A földnek vásznán
opálos párnán
könnygyöngycsepp pihen,
tavaszvágy hitben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése