Horváth Piroska: Éji zene
Este jön, a napkorongja lemenőben van már,
Nem énekel, elcsitult a nagy fán a kismadár,
Nyugovóra tér most fáradt földtekénk,
Az öreg Bagoly úr huhogja éjnek énekét.
Éjszaka közeleg, a Göncölszekér szikrákat vet az ég porán,
S néha egy hullócsillag, ha eltéved aranycsíkot húz az éj útján.
Apró csillagocskák eljárják édes táncukat,
S a bágyadt, öreg fűzfának hintik újra az álmokat.
Tücsökkoma ciripel az éj zenéje száll,
Hegedűjét húzza-vonja! Talán a karmesterre vár?
Az éjszaka Ura fekete köntösével takarja a földet,
Udvara betölti a csodás kékes eget.
Hold az ég pásztora terelgeti nyáját,
Ha itt a reggel, már hiába keresi elveszett barikáját.
Mert ha jő a reggel eltűnik a kékség,
Kialszik a holdfény, elvész a sötétség.
Aprócska csillagocskák édesen alszanak, elfáradtak már,
Vadgalamb turbékol, a fény zenéje száll.
Aludj hát te csodás éj, pihenj kérlek sokat,
Hisz pár óra csak, s én újra csodálhatom gyönyörű arcodat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése