Van egy másik út

Kun Magdolna: Van egy másik út

Ha az élet ezerszeres túlerővel harcol ellenünk,

és mindent elkövet, hogy semmissé tegyen,

egy dolog mindig van, amivel küzdhetünk ellene,

s ami meggátolja azt, hogy fölényben legyen.

Nem kell mást tenni, csak mindent félredobva

útnak indulni oda, ahol csupa szépség vár,

ahol napraforgók hajlanak a friss tavaszi fényben,

és szélhintón érkező szalmaillat száll.

Elég néhány óra ahhoz, hogy erősekké váljunk,

és hinni tudjuk azt, nem adjuk alább,

hiszen ha példát veszünk arról a büszke ágú fáról,

ki a legádázabb viharnak sem adja meg magát,

akkor tudnunk kell, hogy önmagunk is elbírjuk

azokat a naponta ránk ruházott élet-terheket,

melyeknek gondoktól teljes kősziklányi súlya,

vállat és hátat éppúgy meggörnyeszt.

Csak a természet az, mely gyógyír a léleknek,

az nyit utat arra, ahol megoldásra lelünk,

és az nyit utat arra is ahol van egy másik út,

amely visszafelé vezet, ha netán eltévedünk.

Nyári forróságban

 

Amikor boldog vagy…

 

Aranyosi Ervin: Amikor boldog vagy…

Tudod, amikor boldog vagy,

arcodról fény sugárzik.

Mosolyod fénye útra kél,

s érzékeli egy másik…

Boldogságod, mint fénysugár,

széjjel terül a földre,

szivárványszínben tündököl,

s árad csak körbe-körbe.

Tudod, körötted annyian

vágynak a boldogságra,

kérlek, boldogság-fényedet

vetítsd a nagy világra.

Szereteted, mint fényözön,

szívekben gyújtson lángot!

Tárd ki lelked a szép előtt,

s fogadd be a világot.

Azért jöttél a földre el,

hogy megtanulj szeretni,

nyílt szívvel éld az életed,

s ne maradjon ki senki.

Ne ítélj, ne bánts másokat,

ragyogjon tiszta fényed!

Boldog lesz minden pillanat,

mikor a percet éled.

Az a boldog-boldog nyár

Kun Magdolna: Az a boldog-boldog nyár

Az a boldog-boldog nyár,

de szép volt Istenem,

mert rózsaágak nyíltak utcákon, tereken,

és kacagások visszhangzották

az átosonó lépteket,

melyektől minden rideg macskakő

átmelegedett.

A sokszínű virágok megértették egymást,

átöleltek hajtásukkal sok díszes kapufélfát,

és olyan lágyan simultak a kerítésekre,

hogy abba beleszédült a csillagos este.

Az udvar tágas rejtekén madárdala hangzott,

talán sárgarigó, vagy éppen csalogány,

már nem tudom, melyik volt,

de abban biztos vagyok,

hogy ennél lélektépőbb dallamot

a szív sem muzsikál.

Boldog-boldog nyár visszajössz-e még,

emlékeztet-e rád, néhány szép emlék,

s itt maradsz-e akkor is, ha téli napban fázom,

s ha majd könnyeimmel siratom

őszi elmúlásom.

Nyár

Horváth Piroska: Nyár

Szaladgál át a nyár a mezőn, lángvörös haja kócos,

pirospozsgás arcocskáján csöppnyi ajka édes, csókos.

Vörös szeplők arca búbján, pipacsvirág nyílt belőle,

lába nyomán zöld fű serken, édes illat száll felőle.

Vörös haját viszi a szél, lágy és selymes árvalányhaj,

édes nektártól illatos, kísérgeti méhecske raj.

Patak partján szitakötők vidám tánccal köszöntik őt,

nyári szellő lehelete frissíti a tarka mezőt.

Erdő közepén a patak lassan kúszik, halkan csobban,

csendben csorog, míg csak bírja, erdővégen csak megtorpan.

Susog a sás, táncát lejtve, karcsú szára hajladozik,

gólyahír a rejtély kulcsa, friss reggelen harmatozik.

Megérkezett patak partra piros lábú gólya gyerek,

nagy most a csend, néma a táj, megnémult a béka sereg.

Lépked Kelep óvatosan, keresgél, mert nagyon éhes,

de a trükkös béka csapat nagyon hallgat, nem beszédes.

Ballag a nyár, még nem siet, fű közt érlel friss szamócát,

csiklandozza melegével, nagyra nyitja rózsaszirmát.

Reppen sárga villás - szárnyú, csodás lepke tarka rétre,

várja őt szentjánosbogár, szeretettel est ebédre.

Mulatságra készülődnek kéz fogó lesz, nagy a titok,

szentjánosbogár a kérő, minden veréb erről csipog.

Tarka lepkénk nem is sejti, ő lenne a boldog ara,

ő a szíve választottja bogárkánknak, napsugara.

Tücsök koma hegedűjét nagy boldogan húzza - vonja,

kaszáspók-né díszes hálót az estére vígan fonja.

Langyos estén teliholdkor minden rovar mulatozik,

pezsdül véred, szisszensz halkan, szúnyog Béla falatozik.

Lágy tekergő, lanyha szellő megbolondul, süvít, tombol,

villám csattan, szikra perdül nász sereget szerte vonszol.

Erdő ropog, tűz lett az úr, láng nyelvével fákat nyaldos,

nagy haragú vihar király villámmal lő, láztól csapdos.

Szelíd, édes nyár megőrült, csúf boszorka lett belőle,

minden földnek teremtménye menekülve fut előle!

Villám kezű, torz fúria száz darabra cibál álmot,

sebbel - lobbal széjjeltép most ezer gyenge, csöpp virágot!

Bűvkörébe vonzott a nyár, sejtelmesen babonázott,

lágy dallammal, méz illattal, érzékekkel hadonászott.

Rettenetes nyers erővel itatta a szikkadt tájat,

könnycseppjével erőt adott kibontott egy rózsa szálat.

Megszelídült gyönyörűség vígan szökken át a réten,

vörös pipacs arca búbján, nézi báját tó tükrében.

Selymes haját viszi a szél, koszorút fon nap reája,

dalol a nyár, víg zene szól, száll az évszak muzsikája!

Szeretnélek téged…

Aranyosi Ervin: Szeretnélek téged…

Szeretnélek téged verssel köszönteni,

szerető szívedbe örömöt önteni!

Tudatni, mily fontos vagy az életemben,

bármi is történik, hidd el, minden rendben!

Minden történés az életünk szolgálja,

az élet nem verseny és nem küzdőpálya!

Feladatok vannak, megtapasztalások,

amiben gátolnak, vagy segít’nek mások.

Tudd, hogy rám számíthatsz, csupán szólíts engem,

van segítő készség és jószándék bennem.

Segítek terheid válladról letenni,

boldogabbá válni, könnyedebben menni!

Keressük az utat, s együtt megtaláljuk,

önmagunkat, s egymást közösen szolgáljuk.

Megtanulunk együtt és egymásért élni,

s megértjük haláltól nincsen okunk félni!

Tereljük figyelmünk inkább életünkre,

s lássuk mit mutat meg nekünk élő tükre?

Tanuljuk meg együtt, miről szól az élet,

legyünk segítői egymás életének.

Leljünk hát örömöt létben, szeretetben,

lássuk világunkat napról napra szebben!

Tegyük a dolgunkat tudatosan, jobban!

Jobb, hogyha a szívünk szeretettel dobban!

Éljünk világunkkal szép harmóniában,

élhető, szebb jövőt tervezzünk a mában!

Higgyünk önmagunkban, álmodjunk merészet,

és váltsuk valóra sorban az egészet!

Jó lenne a szépre, jóra fókuszálni,

másokkal törődve jó emberré válni!

Jó példával járni más előtt az élen,

mutatva a módját, szebben hogyan éljen.

Visszaadni hitét minden elesettnek,

megmutatni, hogy még boldogok lehetnek!

Ne hagyjuk magunkat csúnyán megvezetni,

tanuljunk meg mind-mind őszintén szeretni!

Az ember akkor kezd megöregedni ...

 

Csendes éjszakán elkerül az álom

Csendes éjszakán elkerül az álom, 

gondolataimban teutánad vágyom. 

Álmodom felőled szerelmes meséket, 

minden álmom vége, hogy szeretlek téged.

A szerelmet nem lehet megmagyarázni

A szerelmet nem lehet megmagyarázni. Magával ragad, hozzáláncol valakihez - de hogy miért éppen ahhoz az emberhez, akit szeretsz, ki tudja? Lehet sápkóros, szeplős vagy éppen pösze, akit neked szánt a sors, - ha szerelmes vagy, mindez nem számít. Az érzelmeid diktálnak olyankor, nem látod tisztán a dolgokat. Harcolhatsz a szerelem ellen, használhatod az eszedet, de igazi győztes sohasem lehetsz.

Balázs Ágnes

Akit szeretünk miért nem engedjük élni

.....Akit szeretünk miért nem engedjük élni, anélkül hogy bármiben is korlátoznánk őt? Hiszen az ő élete, az ő érzelmei. Amikor megpróbálunk valakit belekényszeríteni a döntésünkbe azzal a jelszóval, hogy: azért teszem, mert szeretem, akkor valójában egyáltalán nem őt szeretjük, hanem saját magunkat...és ez,csak nekünk jó...Ezt hívják önzésnek...Csak éppen szeretetbe csomagoljuk...de attól, még a tartalma nem változik....

Kovács Magdolna

Nyárvarázs

Váronné Darabos Klára: Nyárvarázs

Szél-tépdeste kékség

felhőráncai közt

Nyár lánya táncolgat

parázsló Naptűzben.

Meglebbenti fátylát,

vállamra teríti,

vörös rajzolatú

mintáját rám festi.

Fűszál tengerében

hömpölyög az élet,

kihallik az öröm

buja-zöld zenéje.

Rekkenő a hőség,

fejet hajt a kalász,

délibáb tükrében

parázslik a varázs.

Esőisten könnyét

száraz róna issza,

mennydörgő robaja

villámnyilát szórja.

Pipacs pirosában

lángol a szerelem,

tűzben ég most a nyár,

titkokat rejteget.

Apák napjára

Ükösné Horváth Diána: Apák napjára

Én már nem köszönthetlek Téged e szép napon,

Apa, hiányzol nekem nagyon...

Bár vihetnék Neked egy finom bort, mint régen,

De sajnos Te már fent vagy az égben,

Az angyalokkal ünnepelsz, nekem a szívem szakad meg,

Hogy hozzád a temetőbe kell, hogy menjek...

Nem mesélhetek, nem mondhatom el gondjaim,

Könnyes szemmel írom Neked soraim...

Ha egyszer is, de szeretném hallani a hangod,

S látni boldog, nevető arcod.

El sem búcsúzhattam, de hiszem, hogy egyszer

Találkozunk, ha eljön az idő, ott fent...

Mindig várom, hogy egyszer gyere haza,

Boldog égi apák napját Édesapa...

Ha itt volnál

 

Dsida Jenő: Ha itt volnál

Ha most itt volnál: olyan szívből köszönnél

a munkából hazatérő embereknek.

Ez az egyenes, csöndes falusi út, két oldalán

lombos fákkal, úgy kibékít, úgy megszelidít.

Itt csak pár lépésre van mindig a megoldás,

csak gyorsabban mennék, biztosan elérném.

Ha most itt volnál: apró mondatokból

fonnék ruhát hűvös testedre, szelíd

és megnyugtató puhaselyem-mondatokból,

hogy te légy a legszebb, te légy a legmosolygóbb.

S egy égszinkék szót az ujjadra húznék.

S egy rózsaszínű szót a hajadba kötnék.

A legfontosabb, hogy mindig próbáljuk megérteni

A legfontosabb, hogy mindig próbáljuk megérteni a pillanatok üzenetét,az életünk céljait. És ha az egyik utat elzárják előlünk, mindig nyílnak újutak, új lehetőségek. Soha nem szabad azon szomorkodni, amit magunk

mögött kellett hagynunk.

Dr. Kopp Mária

Esteledik ...

F. Szabó Mihály: Esteledik...

Csend honol a lombok alatt,

Pihenni készül már a nap.

De mielőtt még lenyugszik,

Mindenkitől elbúcsúzik.

Lágy sugarakkal simogat,

Minden hosszú árnyékot kap.

Szél se lebben, ág se mozdul,

Minden egyre jobban halkul.

S a mindent betöltő csendben,

Árnyak táncolnak sötéten.

Útját állni a homálynak,

Az égen csillagok gyúlnak

Valahol kondul egy harang,

Figyelmeztet: elmúlt egy nap!

Csendesen szól halk a hangja,

Hogy a csendet ne zavarja.

Én se töröm meg a csendet,

Nézem a csillagos eget.

Miközben az eget nézem,

Imára kulcsolom kezem.

Köszönöm az elmúlt napot,

Minden szépet, s jót, mit hozott.

S a Jóistent arra kérem,

Még sok ilyen napom legyen.

Add Uram, hogy ezt köszönve,

Úgy készüljek a többire:

Örülni tudjak azoknak,

S velük Neked is szolgáljak.

És, ha mindezt csak álmodom,

Az álmom, valóra váljon.

Mert messze vagy...

Várnai Zseni: Mert messze vagy...

Mert messze vagy, mert messze vagy,

Te vagy a legszebb a világon,

arcod, mint a halvány hold dereng,

s fényt harmatoz az égi tájon,

mint a hold, amelynek foltja nincs,

csak végtelen, szelíd ezüstje,

és nappal ékes rózsa vagy,

rózsa, amelyen nincsen tüske.

Mert messze vagy, mert messze vagy,

olthatatlan a szomjúságom,

hangodat, hogyha hallanám,

nem lenne több szomorúságom,

hogyha látnám szép arcodat,

le nem venném a szemem róla,

s titkon néznélek éjjel is,

álmodban, amikor nem tudsz róla.

De messze vagy, de messze vagy,

mint minden, ami szép és jó volt,

talán azért, mert messze vagy,

oly naptalan, hideg az égbolt,

talán a nap téged kísér,

s vigyáz reád, hogy baj ne érjen,

mert vad viharok dúlnak ott,

amerre jársz, a messzeségben!

Sokszor álmodtam: visszatérsz,

S lehullt vágyam szárnytörötten,

nagy erők csapnak össze most,

futunk, futunk az égő körben.

E kör bezárt köröskörül.

sorsunk kezében van a kulcsa,

a vonatok, a repülők,

hajók és emberek útja.

Ha visszatérsz, ha visszatérsz,

mint fecske, ki a tavaszt hozza,

a fény is visszatér veled,

s megfordul majd az idők sodra,

a zaklatott szív elpihen,

s békén kinyit a szív virága,

ha visszatér a nap szeme

újra mosolyog a világra!

Éji zene

 Horváth Piroska: Éji zene

Este jön, a napkorongja lemenőben van már,

Nem énekel, elcsitult a nagy fán a kismadár,

Nyugovóra tér most fáradt földtekénk,

Az öreg Bagoly úr huhogja éjnek énekét.

Éjszaka közeleg, a Göncölszekér szikrákat vet az ég porán,

S néha egy hullócsillag, ha eltéved aranycsíkot húz az éj útján.

Apró csillagocskák eljárják édes táncukat,

S a bágyadt, öreg fűzfának hintik újra az álmokat.

Tücsökkoma ciripel az éj zenéje száll,

Hegedűjét húzza-vonja! Talán a karmesterre vár?

Az éjszaka Ura fekete köntösével takarja a földet,

Udvara betölti a csodás kékes eget.

Hold az ég pásztora terelgeti nyáját,

Ha itt a reggel, már hiába keresi elveszett barikáját.

Mert ha jő a reggel eltűnik a kékség,

Kialszik a holdfény, elvész a sötétség.

Aprócska csillagocskák édesen alszanak, elfáradtak már,

Vadgalamb turbékol, a fény zenéje száll.

Aludj hát te csodás éj, pihenj kérlek sokat,

Hisz pár óra csak, s én újra csodálhatom gyönyörű arcodat!

Hőség

Tóth Enikő Enci: Hőség

Nyári melegben a hajnali szél

tétova árnyék míg odaér,

vízben az álom a párna alatt,

s olvad a járda a talpad alatt!

Gyöngyök a testen, fárad a szív,

klíma a boltba gyorsan behív,

hűvös az érzés, enyheket ad,

s olvad a járda a talpad alatt!

Túl nagy a hőség, nem bírod már,

párakapuknál nagy tömeg áll,

szomjadat oltva a sör elapad,

s olvad a járda a talpad alatt...

Te vagy

Metzger Zsuzsanna: Te vagy

Te vagy a valóság,

És te vagy az álom,

Egyszerre vagy születésem,

És lassú pusztulásom.

Olykor lángoló tűz,

Néha fagyasztó hideg,

Egyszer veled vagyok,

Egyszer meg nélküled.

Te vagy ki látni hagy,

S te vagy ki elvakít,

Te vagy ki velem van,

S te vagy ki eltaszít.

Olykor kedves vagy,

Néha pedig rideg,

Mindig veled vagyok,

S mindig nélküled.

Őrangyal

Terényi Anna: Őrangyal

Ezerszer megmentettem életed,

Ezerszer meghaltam már helyetted.

Minden percben vigyázom lépted,

Mindig óvlak Téged, pedig sose kérted.

Védem a gonosztól a tested és a lelked,

Szárnyammal ölelve oltalmazlak Téged.

Háborúkat vívok a napjaidért,

Egymagamban állok ki minden veszélyt.

Te csak járj nyugodtan, vakon, engem se láss,

S ne lásd magad körül a káoszt, a háborgást!

Légy boldog! Én megszenvedem élted.

Átveszem a gondjaidat, eltitkolom vétked.

Megvédlek mindentől, ami közel jöhet.

Köréd erős, vastag falat építek.

Nem engedek be se jót, se rosszat,

Őrangyalod vagyok, burokba foglallak.

Óvlak önmagadtól, elfojtom a lelked,

Csak, hogy az se tehessen semmilyen kárt benned.

S ha az Úr színe előtt térdepelned kéne,

Legtisztább Te leszel angyalok körében.

Ha valakivel jót tettél, felejtsd el, s ne számíts viszonzásra

Ha valakivel jót tettél, felejtsd el, s ne számíts viszonzásra, sőt még hálára se. A hálátlanság is kevésbé fog bántani, ha hálára nem is számítottál, midőn pedig nem várt hálával viszonozzák jótéteményedet, kétszeresen jól fog esni szívednek.

Deák Ferenc

Szívedből adni

Aranyosi Ervin: Szívedből adni

Kipróbáltad már, - hogy milyen,

- nyitott szívedből adni?

Felrázva néhány csüggedőt,

- jó embernek maradni?

Segíteni az éhezőt,

tudva, más nem segíthet!

Reményt adni, hol elfogyott...,

hol vár sóvár tekintet.

A földi lét csak anyagi,

kincset ne gyűjts magadnak!

Szívük, lelkük is megtelik,

kik szeretettel adnak!

A világ tőled gazdagabb,

s általad válik szebbé.

Vizsgáld meg belsőd, Önmagad,

s az álmod váljon tetté!

Amit küldesz, majd azt kapod,

a szeretet sosem vész el.

Jöhetnek bajok, viharok,

ne szállj szembe a széllel.

Csak tedd a dolgod csendesen

és szépítsd kis világod!

S meglátod álmod létre kel,

s megnő apró "virágod".

Legyél, ki voltál mindig is,

jótékony, tiszta lélek!

Tárd ki ajtód és ablakod,

és sóhajtsd világgá: ÉLEK!

Székesfehérvár - Bory-vár

 Székesfehérvár 

 Bory-vár

https://bory-var.hu/

Székesfehérvár - Rózsaliget – Csitáry kút - Placc étterem

Székesfehérvár

Rózsaliget – Csitáry kút

A Rózsaligetben található a Fehérvár egyik legkedveltebb alkotása, a savanyú íze és magas ásványanyag tartalma miatt nagy népszerűségnek örvendő vizet adó Csitáry kút. A közel kétszáz méteres mélységből feltörő népszerű ásványvizet, a Csitáry vizet gyakorlatilag véletlen fedezték fel termálforrás keresése közben.

Placc-étterem

https://www.facebook.com/placcetterem/photos/?ref=page_internal

Pünkösd hétfő 2022

Bánlakyné Moravetz Edit: Pünkösdi népszokás

Pünkösdi rózsának

bimbója kinyílik,

rózsaszín, hófehér,

piros szirma bomlik.

Legény a leánynak

ablakába teszi,

hogy szíve övé már,

ezzel is azt jelzi.

Rózsa a szerelem,

szeretet jelképe,

ember nyelvet fordít

virágok nyelvére.

A pünkösdi rózsák

mily szépen is szólnak,

illatáradattal

minket körbefonnak!

Elárulják titkát

hű, szerető szívnek,

leány a szirmokat

teszi mosdóvízbe.

Tiszta lesz a lelke

tőle, egészséges.

Anyja és nagyanyja

néki ezt regélte.

Majd, ha gyermeke lesz,

hitét tovább adja,

e népszokást őrzi

piros pünkösd napja.

Pünkösd vasárnap 2022

Reviczky Gyula: Pünkösd

Piros pünkösd öltözik sugárba,

Mosolyogva száll le a világra.

Nyomában kél édes rózsa-illat,

Fényözön hull, a szivek megnyilnak.

Hogy először tünt fel a világnak:

Tüzes nyelvek alakjába' támadt.

Megoldotta apostolok nyelvét,

Hirdeté a győzedelmes eszmét.

Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'

Ma is minden bánkodó szivének,

Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':

Világitó sugaradat áldja.

Habozóknak oldjad meg a nyelvét,

Világositsd hittel föl az elmét.

Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,

Diadallal az egész világon!

Piros pünkösd, szállj le a világra,

Tanits meg uj nyelvre, uj imára.

Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,

Szeretetnek sugara, Szentlélek!

A pillanat

Oravecz Imre: A pillanat

A pillanat. A másodperc apró töredéke.

Egy pillanat tűnhet egy egész örökkévalóságnak.

Egy ember egész élete tűnhet egy pillanatnak.

A halál pillanata. Az örökkévalóság.

(... Egy perc az élet?)

Pillanatok az ember életéből.

Mire gondolsz, ha a legszebb

pillanatokat kell összegyűjtened az életedből?

Mire, ha a legborzalmasabbakat?

Mi az, ami csak egy pillanat volt,

de tisztán emlékszel rá?

Mi az, ami órák, napok, vagy évek,

de csak egy pillanatnak tűnt?

Érzed az idő múlását? Cammog, vagy rohan?

Egy helyben rezeg, mint egy szappanbuborék?

Pillanat, amely megismételhetetlen.

Pillanat, mely milliószor előfordult már....

Vagy megállt az idő? Változnak az idők?

Minden átalakul valami mássá,

vagy örök körforgás az egész?

Van idő, vagy az idő is csak tér?

Van-e rés a pillanatok között: "recés"-e az idő,

vagy folyamatosan összefolyó minden,

és nincsenek is pillanatok?

Az idő szubjektív kategória,

vagy objektív létező?

Pillanatok, érzések, tekintetek.

Szavak és hallgatások.