Szöllősi Dávid: Májusi eső
Megjöttél végre májusi eső,
Aranyat érő, langyos, éltető,
Az ablakomban hangosan kopogsz,
Jelzed, hogy itt ma locsolkodni fogsz.
A naptárt eddig miért nézted el?
Egy ország várta, mikor érkezel.
Mosdass utcákat, teret, háztetőt,
S főleg a zöldet mindenekelőtt!
Hisz szomjas fű-fa, város és vidék,
Hogy esett ősszel, elfeledték rég,
Most mohón isszák minden cseppedet,
S a föld, a termés hálás lesz neked.
De jó is lenne, ha egy héten át
Itatnál rétet, erdőt, gabonát,
Hizlalnál dinnyét, pöszmétebogyót,
Friss vízzel töltve tavat és folyót.
Fürdeted arcom, fényezed hajam,
Tisztogatsz, táplálsz nagyvonalúan,
Májusi eső, mennyei nedű,
Köszöntlek szívből, légy most bőkezű!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése