N. Fehér Gyöngyi: Egy esős nap
Esik, egyfolytában az ég
könnyeket szór a földre.
Él a borongós remény
ázott, álmosító időben.
Hittem valaha derűs kedélyt,
s csillanó örömöket keblemre,
ma csupán parányi emlék,
mely néha előtör belőlem.
Az eső elhozza a felismerést,
s könnyként pereg szememre,
mi valaha szép volt, véget ért,
tán igaz se volt, akár a mesében...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése