Mikor beleszeretsz nem gondolsz arra, hogy csalódást okozhat

 

Szeretnék hinni és hittel élni

 

Nem akartam mást csak szeretni téged

 

Egy elegáns nő, nem tesz magára feliratot

Egy elegáns nő, nem tesz magára feliratot. Nem mutatja kifelé, hogy van. Ha meg nincs, nem tesz úgy hamisítvánnyal, mintha lenne. Ő maga sem hamisítvány. Egy elegáns nő, ha van, megveszi az igazit, de a címkéjét befelé hordja, és nem emblémázza kifelé az ostobaságát. Egy elegáns nő, finoman szépíti magát. Nem kell egy méteres műszempilla, kacsa száj, feltűnő köröm, óriás implantátum. Neki is kell mindez, használja, csak máshogy, finoman, ügyel rá, hogy ne legyen erőszakos. Egy elegáns nő nem eltorzítja magát, hanem valóban szépíti. Ez az, amihez belső tartás kell. Nem felírat.

Egy elegáns nő nem mutogat kifelé védjegyeket. Neki saját maga az igazi védjegye. Ha kell egy egyszerű farmerben és egy tornacipőben is.

Egy elegáns nő, nem keres magának a félelmei miatt egy olyan férfit, akit kiszolgáló személyzetnek, igába hajt, majd ha megunják, nem húz be újra és újra egy másikat, hogy mindene meglegyen. Hogy mutathassa, ő mennyit ér. Egy elegáns nő társat választ, szövetségest, tiszteletet ad és vár el, mert tudja, hogy nem elvennie kell a férfitól, hanem hozzáadni.

Egy elegáns nő nem manipulál testtel és szexszel, mert ő akkor adja mind ezt, ha a másikat ezzel nem megköti, hanem szabaddá teszi. Egy elegáns nő, nem hamisítvány, és bár látja mennyien választanak lomot, nem lesz lom, nem alkuszik.

Ő olyat választ, aki látja a befelé hordott értékeket. Mert az, az, ami számít igazán.

Barna Berni

Szerelem

Ballai Erzsébet: Szerelem

Feldúlta lelkemet ez érzelem.

Ez nem lehet más, csak szerelem.

A szerelem, melyet annyira vártam.

Itt van, tessék: rátaláltam.

Vágytam rá, mint méh a virágra,

Mint álmos kisgyermek

Anyja altató szavára.

Bár igaz, soha nem kerestem.

És soha nem kértem, hogy szeressen.

Mégis teljesen beleestem.

Úgy érzem, ez egy jó dolog.

Tudom, hogy együtt lehetünk csak boldogok.

Én szeretem ezt az érzést.

Szeretem a csókot, ami ajkamon ég még.

Igen, én szeretek belé szerelmes lenni.

És szeretnék vele mindörökké boldogan élni!

A csók örökké éget

Parádi Richárd: A csók örökké éget

Nincs mit titkolnom, még mindig téged várlak,

Még el tudom hinni, hogy egyszer újra karjaimba zárlak.

Nehéz döntenem, hogy melyik részét éljem,

Ami benne volt, vagy ahogyan elvéreztem.

Olyan seb volt ez, ahol te is elvéreztél,

Könnyűnek látom, ahogyan elengedtél.

A mosolyod igaznak tűnik, de magad hamis vagy tán,

Szemeim ördögöt a szívem angyalt lát.

Ahogy elvesztettél, s elvesztettelek téged,

Úgy már nem hiszek sem angyalokban, sem istenkékben.

Megtagadtam a sorsomat, megöltem a végzetet,

Azóta sem láttam viszont a gyönyörű kék eget.

A szívem szivárvány utáni napsütésért kiált,

Ha láttál erős lelket, igaz emberben mégis-morált.

Világokkal együtt bennem önmagam is leromboltad,

Megőrültem, ahogy a múltad köntösét kigomboltad.

Bárhová nézek, kudarc és csalódás mögötted,

De a hibás én vagyok, mivel másnak hittelek.

Nem hittem az utánad kiáltó millió vádnak,

Benned hittem, nem érdekelt, mások minek látnak.

Nem számít, hogy mi az, amit velem megtettél,

Magad szégyene, de megaláztad a nevem, nevettél.

Majd sírtál, gyáván futottál gyöngeségeid elől,

Ilyet én nem érdemeltem, a józan ész megdőlt.

Elmondom, a lélek a testünkkel együtt mozog,

Ha rosszat teszek, testem már sírjában forog!!!

Én voltam számodra az igazi ébresztő, a hajnal,

De visszaaludtál kényelmes álmodba, minden bajjal.

Százszor több vagyok, mint akkor voltam,

A fájdalmat az önismeret partjára toltam.

Látom magam, látlak téged, látom a világot,

Látok távolra, a jövőbe is, egy igaz virágot.

Sokat írnék még neked, de mennem kell,

Alattam a föld kettéhasad, a nap már kel.

Ha még kellenék, a múltban megtalálsz:

Ott vagyok minden soromban, ha lelkedből látsz.

A "Csak Te" minden képkockán, ezek a szavaim,

A "Mi"-t véstem az idő csapzott, mohás falain,

Legyél az ember, akivel együtt látom a napkeltét,

Legyünk együtt, amíg ránk borul az örök sötétség.

Még a Kinizsin látom kettejünket,

Csukva tartjuk érzelmektől izzó szemeinket,

Emlékszel-e még vajon az elsőkre,

Félhomályban a valóságos szerelem esőkre.

Imádtam azt a lányt, kit átúsztattam a Balaton vizén,

Kinek mosolya nekem sziget volt a bánat tengerén,

Mikor eltűnhettem gyönyörű kék szemeidben,

Megismertem önmagamban egy másik embert.

Emlékszem, ahogy már fuldokolva nevettünk,

Közben a világról teljesen megfeledkeztünk,

Ahol mindketten ugyanúgy éreztünk, ott éreztem,

Nem érdekel semmi más, örökre megérkeztem.

A "Csak Te" minden képkockán, ezek voltak szavaim,

A "Mi"-t véstem az idő csapzott, mohás falain,

Lehettél volna az ember, akivel együtt látom a napkeltét,

Lehettünk volna együtt, amíg ránk borul az örök sötétség.

Az a célunk ezen a földön, hogy szeressünk

 Az a célunk ezen a földön, hogy szeressünk, a szeretet pedig egy kétirányú utca: adunk és kapunk. Szeretettel megváltoztathatjuk ezt az őrült világot. Szeretettel békét varázsolhatunk a háborúból, elfogadást az ítélkezésből, kedvességet a gonoszságból. Te is képes vagy arra, hogy megváltoztasd a világot. Még a legapróbb cselekedet is számít, hiszen ezek tesznek ki egy egész napot.

Rachel Brathen

Szeretnéd tudni, mit tartanak az emberek a boldogságról?

Szeretnéd tudni, mit tartanak az emberek a boldogságról? - Azt, hogy a szépség pillanata örök időkig tart.És miért mennek el a boldogságuk mellett, miközben mindannyian boldog életre vágynak? - Mert legtöbbször a boldogságot próbálják magukhoz csalogatni, s nem ők emelkednek fel a boldog pillanatokhoz.

Hioszi Tatiosz

Kommunikáció - az első dolog, amit ez életben megtanulunk

Kommunikáció - az első dolog, amit ez életben megtanulunk, és a vicc az, hogy mire felnövünk, megnő a szókincsünk, és tudnánk beszélni, mégis egyre nehezebb kitalálni, hogy mit mondjunk, vagy hogy miként kérjük azt, amire tényleg szükségünk van. A nap végén akadnak olyan dolgok, amikről nem lehet nem beszélni. Akadnak dolgok, amiket nem akarunk meghallani, és akadnak olyanok is, amiket azért mondunk ki, mert nem akarunk többé hallgatni. Akadnak dolgok, amik többet érnek a szavaknál, ezek a tetteink. Akad olyan is, amit azért mondunk, mert nem mondhatunk mást. Bizonyos dolgokat magunkban tartunk, és nem túl gyakran, de néha-néha a dolgok önmagukért beszélnek.

Grace klinika c. film

Jó annak akit szeretnek

Jó annak akit szeretnek, aki hiányzik valakinek.

Akit gyakran hívnak, akit sokszor keresnek.

Aki még félig másban él, akiben nem céltalan a remény.

Aki tudja, várják valahol, akit valaki szelíden átkarol.

Aki élhet egy másik emberért,

Akinek nem kell sírnia egy másik emberért.

Akinek nem kell sírnia egy apró kis támaszért,

Akiben nem kételkednek soha,

Aki megnyugodhat, ha távol is otthona.

Aki igazat mond és van aki elhiszi,

Aki megóvja, s kiben újra megtanulhat élni!!

Van, aki könnyen kapja meg azt akit szeret, van aki sír és szenved.

 Van aki könnyek nélkül tud feledni, s van aki meghal mert igazán tud szeretni !

Ne a hibáit számold amit elkövet

Ne a hibáit számold amit elkövet,

hanem: a vele töltött boldog perceket.

Azt, hogy hányszor volt, hogy nagyon hiányzott,

Azt, hogy hányszor érezted, hogy érintésétől a hideg kirázott.

Ne hízelgő, nyálas, szép szavakat várj tőle el.

Csak pár érintést amiben érzéseit mondja el.

Azt nézd, hogy ölel meg mikor fázol,

Hogy elnézi-e neked mikor nagyot hibázol.

Hogy csókol meg mikor búcsúztok

hogy néz rád mikor újra találkoztok.

Elvisel-e úgyis ha éppen hisztis és nyűgös vagy,

kellesz-e neki úgyis ha kicsit bolond és gyerekes vagy?!

Jövőkép

Bodor Levente: Jövőkép

Szeretnéd látni a jövőd magad előtt?

Én bárcsak ne tudnám, mi lesz így egyedül!

Nem akarom átélni, milyen egy felnőtt.

Kívül oly nagy, de csak sötétség legbelül.

Kerek ajkam mosolyra fakad, ha látnál,

Szemem becsukva örülne, ha itt lennél,

Mégis oly fájó ez a színészi álcám,

Magamba roskadva, csendesen szenvednék.

Nézel, de látod, kinek szemében csillogsz?

Beszélsz, de nem ahhoz, kiben lelked libben.

Ölelsz, de nem érzed, ki bánattól megfoszt.

Szereted, de nem azt, hogy vele légy ebben.

Ki akar egy ilyen jövőt? Bár ne tudnám,

Hogy ez így történik, de ez fog maradni.

Ha kérhetnék, hát csak egyet mondj ezután,

Hogy velem leszel, és engem fogsz akarni.

Macska az egérrel

Tasnádi Györgyi: Macska az egérrel

Csak játékszer puha mancsod felém nyújtva,

mint aki vár tőlem valami becsességet,

pedig úgy adnám neked minden titkomat

ó, bárcsak sejtenéd, hogy érted most mit érzek.

Halk dorombolásod simogatja lelkem

és úgy simítanám én is huncut kőszíved,

mely halvány mosolyát megvillantva bennem

vad macskakörmökkel csihol mágikus tüzet.

Könnyed lépteidnek visszhangja úgy csendül,

kristály harangokat kongat egérszívemen.

Bárcsak tudnád, annak hányszorosa rezdül

ezüst gombolyagba fogva hegygerincemen.

Nemes lényed körbefonja fázós testem,

finom harapásaiddal ejtesz kéjsebet.

Majd ravasz vigyorral szabadon engedve

hagyod lógva egérúton árva képemet.

Bárcsak megéreznéd csöppnyi egérlétem

kínjait és mindazt, mi elbizonytalanít.

Bárcsak megértenéd már, amit még én sem,

hogy a macskajáték csupán macskát boldogít.

Valentin nap 2021

Szabados István: Valentin-napi vallomás

Valentin-nap, a szívem köszönt,

mint a múzsát, márványba önt.

Ne szólj, ölelj, beszéljen a csend,

e napon az érzés visszacseng.

Rózsát hoztam, benne van a lelkem,

ezernyi érzés lángja lobog bennem.

Érzem az illatod, a szívem megdobban,

nem szerettem még soha ennél jobban.

Elnémul az ajkam, nem hajlik a szóra,

beszéljen helyettem ez a sárga rózsa.

Követlek téged, mint a néma árnyék,

elhagynál, mindig visszaszállnék.

Szomorú lennék, nem égne a csókod,

ha halkulna szerelmes bókod.

Szemedben halványulnak a fények,

Szeretlek-szeretlek, halálomig téged.

Aligha van még egy tevékenység, még egy vállalkozás

"Aligha van még egy tevékenység, még egy vállalkozás, amely olyan vérmes reményekkel és kilátásokkal indul, és mégis rendre olyan kudarcot vall, mint a szeretet. Ha bármely más tevékenységgel ez volna a helyzet, az emberek mohón igyekeznének kideríteni a kudarc okait és megtanulni, hogyan csinálhatnák jobban - vagy felhagynának vele. Mivel ez utóbbi a szeretet esetében lehetetlen, a kudarcon alighanem csakis úgy lehet felülkerekedni, ha megvizsgáljuk az okait, és elkezdjük tanulmányozni a szeretet jelentését."

Erich Fromm

Szelíd pillantás

Kun Magdolna: Szelíd pillantás

Minket már nem hevít a szerelem tüzes lobogása,

sem a vágy teli éjszakák tündéri varázsa,

mely olykor-olykor belelopta szívünkbe magát,

hogy mosollyal köszönjön az ébredés reánk.

Mink már csendesen szeretünk, félve álmodunk,

ne hogy álmodás közben elkalandozzunk,

olyan messzi, távol helyre hol már nem kell attól félni,

hogy szívünket a fájdalom ezer fele tépi.

Mi már csak szelíden nézünk egymásnak szemébe,

hogy a megbújó könny fényét e pillantás ne sértse,

s hogy tudjuk, nem hunyt ki belőle az a szikrázó parázs,

mely összeforrt életünkre halálunkig vigyáz.

Visz a szél

Schrenk Éva: Visz a szél

Száraz levélként sodródok én,

hol elejt, hol felkap - visz a szél.

Ellene szegülni nem tudok;

hiszem, Hozzád így is eljutok.

Ha vihar tép is, Veled leszek,

kezedbe hullva megpihenek.

S ha jön az orkán, hiába fúj,

öklödbe szorítasz majd vadul.

"Én már rájöttem, hogy milyen a számomra tökéletes férfi

"Én már rájöttem, hogy milyen a számomra tökéletes férfi. Ő olyan, aki mindig a szemembe néz, mert tudatni akarja velem, hogy amit mondd igaz is, nem csak üres szavak, mellébeszélések. Aki mindig mosolyog rám, hogy én is visszamosolyogjak, hisz boldognak akar látni. Olyan aki mindig örül ahányszor csak velem van, hogy én is tudjam, boldog mellettem. Aki simogatja az arcomat, hogy mindig nyugodt legyek. Aki szorosan ölel magához, hogy érezze, hogy ott vagyok vele és ő is velem. Aki mindig a kedvemben jár, akár csak apróságokkal is, hogy örömöt szerezzen nekem. Aki mindig megdicsér, hogy tudjam büszke rám. Olyan, aki nem csak akkor mondja, hogy hiányzom neki, amikor nem aludhatunk együtt, hanem mindig amikor nem vagyok vele. Aki nem sajnálja adni a puszikat, hogy tudjam mennyire szeret, de főként olyan akire bármikor számíthatok.."

Érezni fogod legbelül, ha megértél a találkozásra

 Érezni fogod legbelül, ha megértél a találkozásra. Becsülni fogod magad annyira, hogy tudd csak azt elfogadni, akire szívből vágysz. Nem beérni kevesebbel, csakis a legjobbal. Csak akkor és csakis akkor fog értelmet nyerni a milliónyi kiontott könnycsepp, és a be nem teljesedett, szappanoperásdis kapcsolatok. Érteni fogod, hogy velük miért nem volt rózsaszín köd, és vele miért van. Ugyanis ha bármelyikkel jött volna a nagy rózsaszín felhő, soha, de soha nem ülhetnél most ott mellette. És az szívás lenne.

Oravecz Nóra

Egy úrilány portréja

 

Kálnoky László: Egy úrilány portréja

Szép arc, kacér mosolyú, barna szem,

karcsú derék, feszülő, büszke mellek,

ötvennégy kiló hús vagy; azt hiszem,

semmi több, s én hülye, megénekellek.

A zongora billentyűit vered,

strandon fekve tartásod kéjes, álmos,

labdád száll a teniszháló felett,

illatos hajad széltől fújva szálldos.

Legdrágább kincsed, féltett drágaságod

kis hüvelyben egy félhold-forma hártya,

épségben tartva kell reá vigyáznod,

és tartogatnod a nászéjszakára.

Nem fér hozzá udvarló, szerető,

csak férj számára lesz áttörhető.

Elhiszem

Budai Zolka: Elhiszem

Elhiszem, hogy szeretsz,

Elhiszem már végre!

Elhiszem, hogy ennek

Soha nem lesz vége!

Elhiszem, hogy minden

Szépség, gyönyör, jóság,

Szerelmet hullató

Tündöklő valóság!

Elhiszem, hogy szeretsz,

Hiszek két szemednek!

S te is hiszel bennem, -

Én is így szeretlek!

S múlik bár az idő,

De én ittmaradok,

Lágy karjaid közül

Már ki nem szaladok!

Mert oly jó itt nékem,

Mint másutt nem lehet,

Földobom életem,

S Napba nézek veled!

Egy ködös téli nap

M. Laurens: Egy ködös téli nap

Lám mennyire szomorkás lehet

egy ilyen bús, ködös téli nap.

Ha kinyújtanád mindkét kezed,

jégcsapnak is vélhetnéd magad.

Míg a meleg, fűtött szobádból

lesed, hogy a hó csendben esik,

az ablakodon a jégvirág

apró szirma: verejtékezik.

A sziv

Móra Ferenc: A sziv

A szív a legfurcsább csavargó,

Vigyázzatok reá nagyon!

A megszokás halála néki,

De mindig kész van útra kelni,

Ha nyílik raja alkalom.

A szív a legfurcsább csavargó,

A tolvaj-utat kedveli,

Hiába tiltja tilalomfa,

Nem hajt veszélyre, tilalomra,

Még vakmerőbben megy neki.

A szív a legfurcsább csavargó,

Minden lépése uj talány:

Onnan szalad, hol rája várnak

S hivatlanul oson be másnap

Pár ragyogó szem ablakán.

A szív a legfurcsább csavargó,

Ne bánjatok durván vele!

Mert ahonnan elüzték egyszer,

Hívhatják vissza bár ezerszer,

Nem látják többet sohase.

A szív a legfurcsább csavargó -

Dölyfös kacajjal elszalad,

Hogy megalázva, elgyötörve

Visszalopódzzék a küszöbre,

Hol csupa dacból megszakad.

Hogyan vártalak?

Beney Zsuzsa: Hogyan vártalak?

Azt kérdezed tőlem

hogyan vártalak?

Mint az éjszakára

fölvirrad a nap,

mint a délutánra

jő az alkonyat,

mint ha szellő jelzi

a förgeteget -

ezer pici jelből

tudtam jöttödet.

Mint tavaszi reggel

a nap sugarát,

fagyos téli este

jégcsap csillagát,

mint az alma ízét,

tejet, kenyeret -

pedig nem is láttalak még,

úgy ismertelek.

Mint a fény az árnyat,

záport a virág,

mint patak a medrét,

madarat az ág,

mint sóhajos nyári éjjel

a fák az eget -

mindenkinél jobban téged

így szerettelek.

Ködös idő

Genál Piroska: Ködös idő

Ködöd, fehér reggelen,

lelkem eltűnik a ködben,

fájó szívem jajong utána,

de még a Nap ki nem süt, hiába!

Szomorú emlékeim megrohadtak,

nem látom őket, hol maradnak?

Elborítja őket a fehérség,

szerelmünket pedig a feledés.

Nem tudlak már szeretni,

hiába küldesz csókokat,

elmúlott a nagy szerelem,

lelkem üres a köd alatt!

Ha két különböző nemű ember döbben rá ...

Ha két különböző nemű ember döbben rá, hogy ugyanazon a titkos úton járnak, a köztük kialakuló barátság - sokszor már az első fél órában - könnyen szerelembe fordul. Sőt, hacsak fizikailag nem taszítják egymást, illetve nincsenek máshol elkötelezve, előbb-utóbb ez egészen bizonyosan bekövetkezik. Ez fordítva is igaz, a szerelem néha barátsággá válhat. Ez a tény nemhogy eltörölné a különbséget a kétfajta szeretet között, hanem még jobban megvilágítja. Ha valaki, akivel azelőtt mély és szoros barátságban voltál, fokozatosan vagy hirtelen a szerelmed lesz, eszedbe sem jut megosztani őt egy harmadikkal. A barátságot azonban féltékenység nélkül megosztod mással.

Clive Staples Lewis

Ha nem vagy itt