Nicole Shepherd: Elhagyott percek...
Nekem mindegy már,
Hogy merre jársz.
Tudod: már régen nem várlak.
Emlék lett a néhai perc s együtt töltött óra.
A hónapok is elrepültek,
Elszálltak a széllel.
Épp olyan idegenek vagyunk , mint anno,
Gyere csak, nézd jól meg a képet!
Itt még együtt ültünk a padon:
Percek, órák, hetek, hónapok.
Elfeledett ígéretünk ködbe vész,
S a Tengerparton fekve bámult csillagok.
Nekem mindegy már, hogy kire gondolsz,
Az , hogy reggel kivel ébrednél.
Este úgy is miattam nem alszol,
Nélkülem kínoz az ébrenlét.
Neked mindegy talán hogy vagyok.
Vagy, hogy gondolok - e olykor rád.
Mikor este aludni térek
S emlékeink rám találnak,
Cikázva a szívemen át.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése