Akkor - akkor . . .

Takács Elza: Akkor - akkor . . . 

Ha hasadni kezd majd a hajnal, 

S bódító illatát büszkén árasztja szét: 

S ha majd te, remegve lázas fejed 

Ölemhe hajtod - 

- Akkor . . . akkor leszek én igazán boldog ! - 

Csak panaszos szavad ne halljam soha többé - 

S bánatos szemedből könny sose hulljon már . . . 

Ha majd a csillagok mosolygását érzed, 

S a rózsás harmatot - 

- Akkor . . . akkor leszek én igazan boldog - 

Ha csöndes, kis szobánkba betekint az alkony, 

S misztikus fényével téged körül rajong : 

S ha majd fehér, pelyhes karod 

Nyakam köré fonod - 

- Akkor . . . akkor leszek én igazán boldog ! . . .