Louis Labé: Csókolj még
Csókolj még, csókolj, csókolj, egyre többet,
és öntsd csókodba minden ízedet,
és öntsd csókodba minden tüzedet,
és négyet kapsz, parázsnál égetőbbet.
Ó, panaszkodol? Nesze hát nyugodj meg,
tíz másikkal csordítom mézüket.
Törje ez a csókcserés élvezet
boldog útját a féktelen gyönyörnek.
Életünk így lesz kétszer kétszeres:
ki-ki maga s a maga párja lesz.
Hadd legyek, édes, őrült olykor-olykor:
émelyít, betegít a fegyelem
s nem örülök igazán sohasem,
csak ha valahogy kitörök magamból.
(ford. : Szabó Lőrinc)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése