Veled vagyok egész…
Más lett veled az élet, más a Világ,
Másként nyílik, s illatozik a virág,
Szivárvány színe lett világomnak,
Nincsenek gondredői homlokomnak.
Már az esőt is szeretem, zuhogót, s permetezőt,
Behentereghetem szíved tisztásán a nagy mezőt.
Szeretem mikor gyenge karod szorosan ölel,
S azt, mikor szívem dobban, szíved arra felel.
Vágyom simogatásod lobogó vérrel!
Égetően bizsergető pillantása van szép szemednek!
Jó íze van számban szépséges nevednek,
Minden betűje simogatás, oly’ selymesek.
Gyönyör illatos virága, s a csillagom vagy nékem,
Mely mindnél fényesebben ragyog fenn az égen.
Másként látok, hallok, újra én vagyok!
Már kimondhatom, szerelmes vagyok!
Fénylő, meggypiros ajkadon bujkáló Napot,
Ajkamra ajkaddal átadod, ez csók, s nem lopott.
Szakadozik, roncsolódik ajkunk között a forgolódó szó,
Tördelt szavak helyett csókot, ez rá a pecsét, s így a jó.
Aggodalmaskodó kék szemed szemembe mélyeszted,
Bőbeszédű magányomnak otthont adott szerető szíved.
Napsugarak szikrázó zúgása mit veled hallok,
Veled vagyok egész, nélküled csak por vagyok.
Hiányzol, kereslek, kívánlak, hozzád bújok,
Csókodat kérem, hisz csókot sosem lopok.
Adtál, adtál már mosolyt is édeset, s még kapok,
Örülök hogy vagy nekem, neked meg én vagyok.
Adjunk egymásnak érzéki mámort, hatalmas, el-elpuffanó szerelmeket,
Virágos réteket, színes tereket, kéz a kézben hosszú, boldog éveket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése