Szeretet

Erdélyi József: Szeretet

Szeretem én az eget úgy, ahogy van, 

derűsen, borúsan; 

szeretem a földet is úgy, ahogy van, 

sárosan, porosan. 

Nem válogatok sem égben, sem földben, 

sem időben, sem térben; 

arravaló, hiszem, hogy térdre essek, - 

arravaló a térdem. 

Arravaló az út, hogy menjek rajta, 

s hogy ráboruljak holtan, 

mint egy ledőlt fa; ne tudja bár senki, 

hogy ki voltam s mi voltam...