Fáj
Fáj ha jössz és fáj ha mész,
Fáj ha adsz és fáj ha kérsz
Ha látom szomorú magányod,
Fáj, hogy e magányt magad vágyod
Fájnak hazug ígéreteid
S az is, ha nem ígérsz semmit
Fáj minden ál-bókod után,
Hogy tudom, szíved nem kíván
Fáj, hogy megismertelek,
Fáj, mert nem engedsz közel
Fáj közönyöd, felejtésed,
S fáj, hogy így is szeretlek Téged.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése