Baráti üzenet

Szeretve

Jónai Lóránt Csilla: Szeretve

Tévedni emberi dolog.

Szeretni, még inkább.

De miért van az, hogy

mégis ez a legritkább

Feltesszük a kérdést:

mi az hogy szeretet...

mi legyen a válasz...

törődni valakivel? - meglehet.

Mondhatjuk még róla,

érezni másnak örömét, bánatát,

esetleg igyekszünk

átélni ki nem mondott fájdalmát.

Akadály e a távolság?

Nem, semmiképp nem az.

Barátok közt mindegy,

mekkora az útszakasz.

A szeretet úgy járja meg útját,

hogy nem lassítja közeg.

Két ember közt oly gyors,

hogy észre sem veszed.

Ha közel vagy, ha távol,

a szeretet utolér,

ha mindkét barát

ezt érzi szívének legmélyén.

Elég-e éreznem,

hogy

nem feledlek?

Nem. Ki is kell mondani,

hogy

nagyon szeretlek!

Csoda...

Székely Beáta: Csoda...

Mennyi csoda van a világon!

A harmatcsepp a rózsaágon,

mint léleksírta tiszta könnycsepp,

mint szeretettől vérező seb.

Csodák a felhők is, amelyek

nyugodtan és fehéren mennek,

irányt nem mutat nekik senki

s mégis tudják: merre kell menni

Mindenütt csodák! Földtől égig,

világkezdettől világszélig.

Csoda a tűznek ezer lángja,

lobogva és semmivé válva.

Csoda a lelkünk, szívünk, agyunk,

csoda, hogy élünk, járunk, vagyunk.

Csoda, hogy sár lesz tiszta vízből,

hogy csúf halál lesz életekből.

Csoda, hogy Földünk tud forogni ...

És hogy van kihez imádkozni!

Az emberi érzékenységről

Márai Sándor: Az emberi érzékenységről

Csodálatos az is, mennyire érzékenyek az emberek. Mint egy rózsa. Mint egy kankalin. Oly végzetesen figyelnek minden szóra, mely hiúságukat sértheti, mint senki és semmi az élők világában. Egy hanglejtés is halálra tud sebezni egy embert, igen, már az is, ha éppen hallgatsz róla, mikor ő úgy várja, hogy dicsérjed, vagy helyeselj neki: örökké ellenségeddé változtat egy embert. S ugyanezek az emberek, akik ilyen félelmesen finom hallással érzékelnek mindent, ami személyükre vonatkozik, akik egy kézszorítás bensőségén, egy telefonbeszélgetés hanglejtésén is átérzik a személyük felé villanó véleményt vagy igazságot, ezek a mimózánál gyöngédebb és érzékenyebb emberek gondtalanul követik a legotrombább aljasságokat, szemrebbenés nélkül kegyetlenkednek, közömbösen és néha jókedvűen is. Az emberi léleknek ezt a rugalmasságát nem érdemes bírálni; csak tudni kell erről. S nem lepődni meg semmin, soha.

A szeretet közöttünk meg sem szűnhet

A szeretet közöttünk meg sem szűnhet,

S hogy napról napra boldogok legyünk

Éveken át kitartó, boldog érzés,

amit te adsz, s én adhatok neked.

Mindentől megvéd e szeretet-páncél,

vigyáz reánk, könnyíti lépteink.

Olyan előny, mint futónak a hátszél!

– Kik nem próbálták, meg sem érthetik.

Feltöltődés és frissítő bizsergés,

szívmelengető és lágyan ringató,

mint tűző napon, lágy szellő didergés,

– megnyugtató és egyben biztató.

Egymást ölelve testünk összeér,

szeretet-burkunk lágyan vesz körül.

E perceket nem adnánk semmiért,

vibrál a lelkünk, szívünk így örül.

Fáj

Fáj

Fáj ha jössz és fáj ha mész,

Fáj ha adsz és fáj ha kérsz

Ha látom szomorú magányod,

Fáj, hogy e magányt magad vágyod

Fájnak hazug ígéreteid

S az is, ha nem ígérsz semmit

Fáj minden ál-bókod után,

Hogy tudom, szíved nem kíván

Fáj, hogy megismertelek,

Fáj, mert nem engedsz közel

Fáj közönyöd, felejtésed,

S fáj, hogy így is szeretlek Téged.

A barátság gyógyít

Aranyosi Ervin: A barátság gyógyít

Ha van egy igazán kedves, jó barátod,

kivel találkozhatsz és örülsz, ha látod,

kinek elmondhatod, mi a szíved nyomja,

aki odafigyel, kinek van rád gondja.

Aki szeretettel, sérült lelket ápol,

aki minden titkot megoszt önmagáról,

kivel együtt lenni felemelő érzés,

huncutkodni kicsit, az is nagy kísértés.

Ki a lelked érti, s gyakran felvidítja,

ki a bánatodat messzire hajítja.

Kinek kedvessége rokonlelket hordoz,

ilyen barát mellet, nem kell neked orvos!

Múltad nem köt gúzsba, sőt a szép emlékek,

újra felemelnek, felvidítnak téged!

Együtt, jót nevetve néztek a világra,

nem érzi a lelked, hogy magányos, árva.

Mert lelketek tisztul a sok nevetéstől,

mikor megszabadulsz gonddal terhelt észtől.

Lelked, mint a madár, fent az égben szárnyal,

így repül az idő, egy kedves, jó baráttal.

Idős korodba is belefér a játék,

egy ilyen barátság, igazi ajándék!

Mikor elbúcsúzott a holnapot várod,

jöjjön és gyógyítson, vidám, jó barátod!

Örök szeretettel

Palercsik László: Örök szeretettel

Ha bánt a világ, hát csak lépd át,

Hisz annyi szépség ölel át.

Lelkedben fény van és árnyék,

Örök válaszút az emlék.

Nagy álom lapul szívedben,

Boldogság van a lelkedben.

Csak szeress, hogy szeressenek,

Értelmet ad életednek.

Ne sírj majd, ha búcsúznod kell,

Könnyek nélkül engedd csak el,

Menjen, kinek mennie kell,

Lelkét úgysem érheted el.

Kiálts fel azok hangjáért,

Kik koldulnak szeretetért,

S akiket senki nem hall meg,

Szereteted velük oszd meg!

Csak egy dolgot kell megtenni,

Szeretve lelkesen élni!

Angyalok zenéjét hallod,

S életed kíséri álmod.

Én mindig melletted leszek,

Szívedben megbújva élek,

Csak hívj, ha szükséged van rám,

Hadd legyek én, ki vigyáz rád!

Ha fáj a szó, vigaszra vársz,

Törékenyen egymagad állsz,

Gondolj rám, könnyebb lesz Neked,

Hisz én együtt érzek veled.

E vers elkísér, érted él,

Szívedben jár, lelkedhez ér,

Örökre emlékedben él,

Bárhol jársz is, szívem elér - 

Ha elromlik minden

EZERSZER...

KOVÁCS LÁSZLÓ, KATZLER HILDA: EZERSZER...

1. Szeretlek!

2. Ezt ezerszer sem unom meg!

Hallani szeretném még!

3 ....és ezerszer is mondanom kell,

mert ezeregy éj a szépséged...

Minden titok, minden talány eljött veled hozzám,

minden csoda, amit soha nem fejtek meg,

amit csodálok, amit csak csodálni lehet.

4. Ó, ti nagykövetei a vágynak,

néha mennyire fájnak a csodák,

melyek körbeölelnek, mindent neked adnak,

végül hűtlenül elhagynak...

5 ....igen, odalopom csókom a szádra,

hogy irigyen bámuljon a nap is, hogyha látna.

Nincs semmi szebb, mint ahogy én látlak,

gyönyöreid bennem gyöngycipőben járnak.

6. Rád vágyva zuhanok magányba,

simulok minden imámban szívedre,

eggyé válva a csókban veled.

Látod, csillog a szemed!

7. Kopog szívemben hangod, hogy ez jó!

És hallani akarom, mert más nem hallható.

Más szavakra, hangra nem fogékony lelkem,

ahol énekelsz, ott kell nekem lennem!

8.Tiéd örökre dalom! Neked adom!

Testem, lelkem...igen!

Mindened egy velem. AKAROM!

9. Meggyújtott a szíved, az ezernyi csoda,

még nem tudom eltenni, nincs szívemnek zuga,

hol elfér ennyi szeretet.

Így nem szerettek még, ennyire nem lehet...

1o. Már mosolyog egy könnycsepp...Nézd!

Egy álom bújik hozzám...nekem ezerszer voltál...

Én is vagyok... érted, veled...

s adom neked ezerszer ezt...

Kovács László: 1., 3., 5., 7., 9. versszak

Katzler Hilda: 2., 4., 6., 8., 1o. versszak

Úgy várom!

Az éberségnek nem az a lényege ...

Ha valakit szeretsz ...

Ha valakit szeretsz, az nem arról szól, hogy csak akkor törődsz vele, amikor kedved tartja..., hanem arról is, hogy megbocsátasz, amikor elbaltázott valamit.

Húsvét hétfő

Aranyosi Ervin: Locsolkodni szeretnék!

Megtöltöttem rózsavízzel

a húsvéti üvegem.

Csizmát húztam a lábamra,

s felkaptam a süvegem.

Varázssüveg, mond meg nékem,

hol van szomjazó virág?

Azon nyomban meglocsolom,

vele teljes a világ!

Ejnye, ejnye rózsaszálam,

el ne hervadj itt nekem!

Kiről fogok verset írni,

honnan jön az ihletem?

Ki fest nékem hímes tojást,

ki mosolyog rám vajon?

Azt a kedves szép leánykát

elhervadni nem hagyom!

Aranyosi Ervin: Locsolkodni jöttem

Hahó, nyuszilányok! Locsolkodni jöttem!

Locsolóüvegem, kölnivel töltöttem!

A tavasz illatát öntöm hajatokra,

a fiúk figyelmét hívja magatokra!

Nekem is van párom, őt már meglocsoltam,

megoldottam nyelvét, ne maradjon szótlan.

Mondtam neki verset, s hímes tojást kaptam.

s egy puszit, amiért hűséges maradtam.

De ne csak a párom legyen meglocsolva,

ne essen a tisztes becsületen csorba!

Hozzád is eljöttem, mert tudom el várod,

s tudom neked is van megfestett tojásod!

Húsvét napját ünnepeljük

Flammerné Molnár Edit: Húsvét napját ünnepeljük

Hófehér gyöngyvirág bontogatja szirmát,

Út szélét szegélyezik gyönyörű ibolyák.

Selymes fülű nyuszi ül a zöld fűben,

Vele szemben játszik kölyke a sűrűben.

Édes virág illattal érkezett a tavasz.

Távoli faluban megkondul egy harang.

Nosza szalad a falu apraja- nagyja,

A legszebb ruháját magára kapva.

Padsorok megtelnek, együtt ünnepelnek.

Jézus feltámadott! Hozsannát zengnek.

Árad az ének szó szerte a vidéken,

Tél hamvaiból a tavasz újra éled.

Ünnepeljük meg, hogy győzött az élet!

Napsugarunk ragyog, éled a természet.

Nagylányaim hívják legkisebb gyermekem,

Együtt készítik a hímes tojást velem.

Piros tojás készül, a sonka puhán itt vár,

Egy tepsi sütemény a sütőben sül már.

Legényeket hétfőn ezzel kínáljuk meg,

Jól meglocsolnak, hogy ne hervadjunk el.

Ünnepünk így telik, mi együtt örülünk.

Kikelet ragyogja be egész életünk!

Húsvétköszöntő

Erőteljes napfény a kertben.

Húsvét van közeledőben.

Rózsa virít az ablak alatt.

Köszönti az eljött tavaszt.

Az emberek a szent Megváltót ünneplik,

a jót, a szépséget, az életet köszöntik.

Véget ért a tél sötét, hideg időszaka,

élénk, vidám fény sugárzik az ablakunkra.

Köszöntünk téged, csodás, gyönyörű tavasz!

Pattanó rügyből új életet fakasztasz!

Friss fény és meleg érlel sok finom gyümölcsöt,

tölt meg új élettel sok sarjadó szőlővesszőt!

Szinte érezni azt a boldog változást,

amely a kemény tél után hoz megváltást.

Húsvét ünnepe a termékenység ünnepe.

Töltse be szívünket a megújult élet szépsége!

Locsolóversek

Locsolóversek

Húsvét másodnapján 
az jutott eszembe, 
Locsolóvizet vegyek a kezembe. 
Megöntözzek vele 
egy árva ibolyát, 
És cserébe kapjak érte 
egy himestojást. 

Eljött a szép húsvét reggele, 
Feltámadásunk édes ünnepe. 
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák, 
Pattognak a rügyek, s virít a virág. 
A harang zúgása hirdet ünnepet, 
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem, 
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten. 
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, 
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.



Birka, barka, berkenye, 
Eljött húsvét reggele. 
Rózsavizet Erzsónak, 
Piros tojást Ferkónak! 


Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál, 
Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál. 
Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam,
Bárány húzta rengő kocsin mindjárt ide szálltam. 
Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom, 
Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom!


Én kis kertész legény vagyok, 
Rózsavízzel locsolkodok. 
Úgy locsolom a lányokat, 
Mint kertész a virágokat.
Én kis kertészlegény vagyok 
Virágokat locsolgatok. 
Azt hallottam, hogy egy rózsa 
El akar hervadni. 

Szabad megöntözni?

Kék ibolya, kék nefelejcs, margarét’,

szél ringatta, illatozó tarka rét.

Magas fűben ugrándozó kis nyuszi,

locsolásért jár nekem majd két puszi.

Szép lányokat kergetek, 

Az én kölnim permetez. 

Jó dolog a locsolás! 

Ide a piros tojást!

Én kis kertész legény vagyok, 

Rózsavízzel locsolkodok. 

Úgy locsolom a lányokat, 

Mint kertész a virágokat

Kora reggel elindultam,

erdőn, mezőn jártam,

ringatózó tölgy tövében

kisnyulakat láttam.

Tojást cipelt mind a három:

lilát, sárgát, kéket.

Ha nem bánod, én örömmel

meglocsollak Téged.

Itt vagyok, 

Friss vagyok, 

Máris sorba állok! 

Csak egy kicsit meglocsollak, 

Aztán odébb állok.

Ákom-bákom berkenye

szagos húsvét reggele,

Leöntjük a virágot,

visszük már a kalácsot.

Bio tojásfestés

KONYHAI HULLADÉKKAL BIO TOJÁSFESTÉS

1. Próbálj meg fehér héjú tojást szerezni. 

    Ha csak barnát kapsz, válaszd ki a legvilágosabbakat, és ne ígérj be     olyan színeket a gyereknek, amiket nem fogsz tudni előállítani.

2. A bio tojásfestéshez idő kell, a legszebb színeket akkor érheted       el, ha legalább 4-5 órát, de akár egy éjszakát is ázik a lében               (hűtőszekrényben) a tojás. Időnként ellenőrizd az árnyalatot. 

3. Az erős és direkt mesterséges színekhez szokott szemünknek furcsa     lehet a természetes anyagokkal színezett tojások "földszíne",     és vissza-fogottabb árnyalatai, de ebben is megtalálhatjuk a        

     szépséget.

4. A tojásokat nagyon alaposan meg kell mosni mosogatószerrel,     hogy a felületüket tökéletesen zsírtalanítsuk. Ennek köszönhetően         egyenletesebb lesz a színük.

A fotón látható, hogy milyen színű volt a natúr tojás. 

Forró módszer:
Ekkor együtt főzzük a tojásokat a festéklével, és utána abban is hagyjuk ázni és kihűlni őket a megfelelő árnyalat érdekében. A megszárított tojásokra alkoholos filccel rajzolhatunk mintákat, majd egy csepp étolajjal bedörzsöljük őket, hogy selymesen csillogjanak. 

Hideg módszer:
A festéklét felfőzzük, hagyjuk kihűlni, majd hidegen tesszük bele a korábban megfőzött és lehűtött tojásokat. Ezt a módszert akkor érdemes alkalmazni, ha viaszos írókázással vagy gyertyacsepegtetéssel akarunk mintát felvinni a tojáshéjra, amit a forró festék leoldana.

Festékkészítés:
1 pohár aprított zöldséget (illetve annak héját) 2 pohár vízzel forrástól számított 20 percig összefőzünk, a szín fixálásához teszünk bele 1/4 kiskanál sót és 1/4 kiskanál 20 százalékos ecetet. (Ne többet, mert az ecet felpuhítja a tojáshéjat.) A kurkumaporból vagy instant kávéból 1 evő-kanállal teszünk 2 pohár vízhez, a hagymahéj lehet 1/2 pohár is, mert meglepően erős színező. Kamillából 2 filtert használtam 2 pohár vízhez. A vörösbort hígítás nélkül használtam.

Barna héjú tojások színezőanyagai:
Kamilla: okkersárga
Kávé: karamell
Kurkumapor: sárga
Vöröshagyma száraz héja: lilásbordó
Vörösbor: barna
Céklahéj: vörösesbarna
Lilahagyma száraz héja: őzbarna
Lilakáposzta: zöldeskék (nálam pöttyös lett, de így is tetszik)

Fehér héjú tojások további színezőanyagai:
Sárgarépahéj: sárga
Lilakáposzta: kék
Fehér káposzta: sárgászöld
Céklahéj: rózsaszín
Spenót: zöld
Vörösbor: kékesbordó

Mikor még...

Katzler Hilda-Kovács László: Mikor még...

Mikor még nem volt sehol nyomod, szavad,

én már akkor is mindenhol láttalak,

álom voltál csak, aki nem jön velem,

de átsegít minden nyomorult reggelen.

A Nap hozta el néha szemed sugarát,

s a Szél fújta arcomba bőröd illatát.

Nem csupán álom...talán egy Délibáb,

hogy őrangyalként vigyázzon rád.

Voltam a szó az ajkadon, pillantás tekintetedben,

bátorítás mosolyodon, benned éltem ott, akkor,

láthatatlan-hallgatagon.

Én mindig arra jártam, hol nem volt nyomod,szavad,

én mindig azt kerestem, hogy ki vagyok és ki vagy.

Ősznek kellett lennem, hogy megfogd csupasz kezem,

és félek jön a tél is, de ugye maradsz velem?

Felujjong vad lelkem,ha néha-néha lát,

csak melletted állva élhetek tovább.

Ujjaidban félénk simogatás voltam,

léteztem minden valódban,

a tétova mozdulatokban mint csendes várakozás,

hogy vigasztaljon elsírt éveken át, és didergő hajnalokon.

Szemedben őriztem szemem sugarát,

amit a Nap adott...ugye tudod?

S mely szította a vágyakozást.

Az orrodban illat voltam, a füledben hang,

remény a gondolataidban,

mosoly az arcodon...ott, akkor.

Most oly utakon járok, hol nincsen nyomod, szavad,

de tudom jól már régen, hogy ki vagyok és ki vagy.

Ötven szürke év telt el nélküled, nélkülem,

játékunk így bölcs volt, és csodás, és szertelen,

titkunk nem hagyhat el sem szívet, sem szobát,

de minden mozdulatunk őrzi kéjünk nyomát...

...és most köszönd meg a Napnak,

hogy oly kedves volt veled, akkor,

azt a sugarat küldte egy messzi távolból,

a Szélnek is a kegyet, mit juttatott,

a jövőből hozta azt az illatot, hogy vigasztaljon,

és a Sorsnak, hogy a tiéd voltam,

már ott, akkor, titokban...

és azt, hogy téged nekem adott.

Már nem félsz, itt vagyok rég múlt valómban,

a nyomomban jársz ,minden szavamban ott élsz.

Nem kereslek többé, mindenütt bennem vagy,

nem keresem azt, hogy ki vagyok és ki vagy...

Fogom a kezed.El ne engedd!

Örökre melletted...

Most már tudjuk,kik vagyunk és miért,

a MÚLTUNK a JÖVŐVEL összeért.

1.,3.,5.,7., versszak: KOVÁCS LÁSZLÓ

2.,4.,6.,8., versszak: KATZLER HILDA

Olykor vágyaink börtönének ablakán ...

"Olykor vágyaink börtönének ablakán is beszűrődik a hajnali Nap sugara és fénykezével ha csak pillanatokra is, de megérintheti sebzett lelkünk. Ettől az érintéstől új vágyak fogannak bennünk és általuk erősödik a remény, amely gyengíti láncainkat, enyhíti, elviselhetőbbé formálja bánatunk kínzó terhét..."

Paudits Zoltán

Talált kincs

Johann Wolfgang Goethe: Talált kincs

Jártam az erdőt,

csak így magam,

könnyű bolyongás

vitt céltalan.

Egy kis virág nyílt

az útfélen,

mint csillag égett,

mint drága szem.

Már nyúltam érte,

de suttogott:

Ha leszakítasz,

elhervadok!

Erre tövestől

kivettem őt,

virulj kertemben

házam előtt!

Ott jól beástam

gyökereit:

egész bokor már

és úgy virít!

A barátok az általunk megválasztott ...

Ha simogatni tudna a szavam

Várnai Zseni: Ha simogatni tudna a szavam

Ha simogatni tudna a szavam,

Mint lágy, becéző szellemkezek:

Szavak virágát hinteném rátok,

Hogy ne szenvedjetek.

Ha gyógyítani tudna a szavam,

Mint régi, titkos, nehéz balzsamok:

Ezernyi szóból szőnék most mesét,

Hogy meggyógyuljatok.

Ezernyi szóból szőnék most mesét,

Mely elzsongítna, mint egy nyári álom,

És elkendőzné a vérző valót:

Hogy ami fáj, az ne fájjon..

Ha bölcsebb lennék

" Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,

innám a fényt, ameddig rám ragyog,

a nap felé fordítnám arcomat,

s feledném minden búmat, harcomat,

élném időmet, amíg élhetem,

hiszen csupán egy perc az életem. "

(Várnai Zseni)

Csodálatos...

Várnai Zseni: Csodálatos...

Miért keresnék távoli csodákat?

hiszen, hogy élek, maga is csoda!

Csodálatos, hogy volt idő: nem éltem,

csodálni ezt meg nem szűnök soha.

Csoda, hogy látok, hallok és beszélek,

csoda, hogy érzek és gondolkodom,

képzeletemben képek szárnyasodnak

s betűhálómmal őket elfogom.

Hát nem csoda, hogy írok, egymagában?

Sejtelmem nincs, hogy honnan e zene?

Mért éppen én s nem ő, vagy tán a másik

e furcsa szellem titkos búhelye?

Csodálhatnám a napot és a holdat

s az Érthetetlen szót, hogy: Végtelen;

de mért szállnék a messzi csillagokra,

hiszen csoda az én kis életem.

És új életek szakadtak belőlem,

oly egyszerű és mégis oly csodás,

ahogy a rügyből a levél kipattan,

mégis mi hát egy új fogantatás?

Mi az a furcsa láz: szeretni, vágyni,

mi a remegés, mi a félelem?

S mily különös, úgy csüggni mindhalálig

egy idegen, egy másik életen.

A gyerekem az életemnek mása,

ő én vagyok, de mégis Ő maga.

Csodáltam őt, amikor járni kezdett,

mikor kibuggyant legelső szava,

s hogy egyre nőtt, akkor már félni kezdtem:

lehetséges, hogy Ő még Én vagyok?

s mikor benne is képek szárnyasodtak,

akkor éreztem, hogy már elhagyott.

Csodálatos, hogy mennyiféle kép van,

s ahány ember, megannyi képzelet.

Mindenki lát, csupán röptén elfogni

kevesen tudják ám a képeket,

művésznek mondják az ilyen varázslót,

aki szavakba, színbe, kőbe vés,

de honnan ez, én is miként csinálom?

Ez az, ami oly rejtelmes, mesés.

Csodálkozom, csodálkozom, hogy élek!

Azt sem tudom, miből, meddig, hogyan?!

Akár a mag, amely egy sziklacsúcson

gyökeret ver s kövek közt megfogan.

A szél a gyönge magvat elsodorja,

de erős az élet és megtapad...

Csodálatos az élet és hogy élek.

CSAK VELED SZÉP A REGGEL

SIHELL FERRY - CSAK VELED SZÉP A REGGEL

El árul mindent egy könnycsepp a szemedben

Érzem,hogy féltesz,szinte fáj a félelem.

Csak a tiéd a szívem ezt valahol tudnod kell

Az elmúlt évek,erről mesélnek neked. 

Miért félsz,miért kínoz a csalódás

Százszor is ha kell,csak őt választanám!

Csak veled szép a reggel.

Ha veled ébredek fel.

Csak rólad szól az élet,ha nehéz is kell nekem! 

Csak veled szép a reggel.

Ha veled ébredek fel.

Ígérd meg bárhogy is lesz,soha nem hagysz el. 

Kellesz nekem! 

Legyen egy emlék,e dal az életem

Fogadd el tőlem és tudd,hogy szeretlek

Csak a tiéd a szívem ezt valahol tudnod kell 

Az elmúlt évek erről mesélnek neked. 

Előttünk áll még tudom sok boldog év!

Százszor is ha kell,én újra kezdeném!

Csak veled szép a reggel.

Ha veled ébredek fel.

Ígérd meg bárhogy is lesz,soha nem hagysz el. 

Kellesz nekem! 

Kellesz nekem......

Szeretnék életed utolsó asszonya lenni...

Bozzay Margit: Szeretnék életed utolsó asszonya lenni...

Szeretnék életed utolsó asszonya lenni...

Utolsó szivárvány ég és föld között,

Utolsó álom, amit lázas aggyal álmodsz,

Utolsó angyal az életed fölött...

Szeretnék életed utolsó asszonya lenni...

Utolsó tűz, amit remegve lángra gyújtasz,

Utolsó sziget, amelyben kiköt a tarka gálya,

Utolsó rózsa, amit életedre hullatsz...

Szeretnék életed utolsó asszonya lenni...

Utolsó, aki nem volt sohase még,

Utolsó, akire elborultan nézel,

Utolsó, aki egyben: a Kezdet és a Vég...

Szeretnék életed utolsó asszonya lenni...

Utolsó, aki tűzesőt permetez le rád,

Utolsó, aki szédülten repül veled az égig,

Utolsó... akire... lezuhan a szád.