Szerelmes séta

D. Oszuskó Sarolta: Szerelmes séta /Ragrímekkel/ 

Lassan sétálok rólad álmodozva, 
szívem szerelmét egyre csak kutatva. 
Igaz szerelmem folyton hajtogatva, 
suttogó hangon téged hívogatva. 
Neved százszor,ezerszer elsuttogva, 
fák susogását csendesen hallgatva. 

Aztán csak rohanok hozzád szaladva, 
együtt andalogjunk egymást átkarolva. 
Csodás szavakat füledbe csacsogva, 
kettőnkről tovább együtt gondolkozva. 
A csókjainkkal egymást elhalmozva, 
epekedésünktől fájón kínlódva. 

Egymásra nézünk kábultan, megállva, 
szerelmes vágyunkat némán kimondva. 
Sétálunk tovább már elvarázsolva, 
szeretett arcod lágyan simogatva. 
Szerelemtől részegen felsóhajtva, 
a sétánkból semmit el nem mulasztva. 

Hosszú életünkben melletted állva, 
szerelmünk gyümölcsét boldogan várva. 
Kisgyermekünket örömmel ringatva, 
később lépteit oly féltőn vigyázva. 
Boldogság tölt el téged megpillantva, 
életünk során neked kiválasztva.