Egyedül vagyok és csak terád gondolok

Egyedül vagyok és csak terád gondolok, 
nehezen telnek az egyedüli napok. 
Nem jön az álom esténként szememre, 
mert súly nehezedett, gyenge szívemre. 
Egyedül vagyok csak terád gondolok, 
szerelmünk lángja hamvasan lobog. 
Nem érzem a csókod s nem hallom hangod, 
elmentem otthonról oly távol vagyok. 
Egyedül vagyok égetnek a vágyak, 
szeretnék már ott lenni, végre nálad. 
Érezni a csókod s hallani hangod, 
elmondani néked, hogy boldog vagyok. 
Két karodba bújni és lágyan csókolni, 
csak, hogy szeretlek, mást ne keljen mondani. 
És égessen minket a szerelmünknek lángja, 
életünket semmi más, csak boldogság várja.