Ma éjjel.....

Arany-Tóth Katalin: Ma éjjel..... 


Ma éjjel kitárta ablakát egy álom: 
keringve szálldogált a sötét égen át, 
majd megpihent a vágyak csöndes rejtekében, 
s ölébe vette lágyan szívem zsarnokát. 

Bennem még bőszen dúlt a múlt vad haragja: 
- mint törvénynek be nem tartott akaratja - 
romboltam hitet, szerelmet, Sorsot tagadva 
- láncra verve vártam a béke hű szavát. 

Ma éjjel ráhullott lelkemre egy álom, 
elcsendesítve dühös dacom vad szelét; 
(régóta tart már, hogy a magány útját járom, 
s hagyom, hogy életem a bánat tépje szét) 

Ma ölében ringatott egy édes álom, 
s kérdő sóhajomra hajlott egy felelet: 
Könnyekbe bújva ne várj soha kacagásra! 
Ölelni Fényt csak szabad lélekkel lehet.