2016. február 27., szombat

Esteledik


Galyasi Miklós: Esteledik 


Esteledik s a messzi távol 
Lehel felém halk dalokat. 
S egy szürke selyembatyut dob 
szívemre 
Mindennap az alkonyat. 

Mi van benne? Az egész napom 
botorkáló, sánta tévelygése, 
A társad esdő rettentő magány 
menekülő szívverése. 

Fehér papír, hosszú róvással 
ráróva minden bűnöm ára. 
Ennyi a csók, ennyi a könny, 
S ennyi jut a hazugságra. 

Minden betű egy napot jelent, 
És minden nap egy új batyut. 
A szürke gémnek minek gázló, 
Minek sirálynak gyalogút? 

Esteledik s a messzi távol 
Lehel felém új dalokat. 
S egy szürke selyembatyut dob 
szívemre 
Mindennap az alkonyat. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeptember

Berze Tünde: Szeptember Búsan emeli kalapját a nyár, s lassan búcsút int, mint öreg diák, ki elkoptatta már az iskolapadját. Őszi szélben ...