2015. január 13., kedd

CSENDBEN...


CSENDBEN...


Hívatlan jött, váratlan, csendben
Tétován keresett otthont szívedben
Nem tudod, mit tett, mit hozott neked
Eszeddel kutatva soha nem leled.
Esendő szemek, mik tágra nyílnak
Égő ajkak, mik csókra hívnak
Bőrödön félőn kutató kezek
Tested, mi ébredő vágytól remeg
Hozta a kérdést - menni vagy maradni ?
Hogy lehet egyszerre sírni és kacagni?
Különös fényeket gyújtott a szemedben
S végül otthonra lelt a szívedben
A SZERELEM

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeptember

Berze Tünde: Szeptember Búsan emeli kalapját a nyár, s lassan búcsút int, mint öreg diák, ki elkoptatta már az iskolapadját. Őszi szélben ...