Tudnod kell

Szalóki Sándor: Tudnod kell 


Mert tudnod kell, ha nem másból, 
Legalább e vallomásból. 
Szeretlek és várva várlak, 
Két karommal körülzárlak. 

Szeretem a kis kezedet, 
Csillogóan kék szemedet, 
Szeretem a táncos lépted, 
Ahogy vagy, az egész lényed. 

Kedvelem arcod mosolyát, 
Izgató öled bársonyát, 
Szeretem a mozdulásod, 
Terólad szőtt sok-sok álmot. 

Tested bódító illatát, 
Felforr a vér, elönt a vágy. 
Te is szeretsz, azt remélem, 
Nem kell csalódást megélnem. 

Mert csalódni nem akarok, 
Tudom, abba belehalok.