Boldogság

Komáromi János: Boldogság 


Sok éve kísért már a Földön 
a boldogság szelleme. 
Sok évet elvett tőle 
a rettegés hercege. 
Katonák tapossák 
gyenge testét, 
minden titkos 
gondolatát kilesték. 
Vágyait kacagva nevették, 
tiszta lelkét semmibe vették. 

Várjatok! 

Hisz hosszú még az út 
a boldogságig. 
De a vágy talán elég lesz, 
ha el nem vásik, odáig. 
Gyengült testünk még 
kaphat erőre. 
Lehajtott fejek, még 
nézhetnek előre. 
Ökölbe rándult kezek 
még simogathatnak. 
Könnyes szemek még 
mosolyoghatnak. 

Ez a bolygó itt 
a lábunk alatt. 
Ma még csak egy 
boldog pillanat. 
S ha majd a pillanatok 
percekké lesznek, 
akkor jut boldogság 
a szíveknek.