Kereszthúry Árpád: Őszi reggel
Gyöngysoros álmát alussza a nyár
Nedves szürkévé vált az őszi táj
Madár röpte nem látszik a ködben
Hangja elveszik az ürességben
Nem ül a pók hálója közepén
Harmatgyöngyök csillognak szövetén
Könnycseppeket szór szét reggel az ősz
A déli napfény szárítja majd föl
Csalfa langymeleget küld a tájra
Megnyílik sok virág bóbitája
Pár óráig küldi még melegét
Majd aludni tér mert hideg az éj
Ha majd megjön November hidege
Fagyott gyöngysor ül majd dideregve
Tél hírnöke hoz dért a világra
Fagyott könnyet rétre és virágra
Álomba merül most a természet
Pihen míg tart hidege a télnek
De jönni fog majd a szép kikelet
Madárdal szól lágy szellő lengedez
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése