Tóth János: Ha levél lehetnék
Ha apró sárga falevél lehetnék
S az Ősz fagykarja letépne,
Szél hátán messzire röpülnék,
Magasból néznék a vidékre.
A felhők közt vidáman nevetnék,
Pörögnék a légben kábulatban,
De a földre vissza –visszanéznék,
Hisz itt lennék fenn, de magamban.
S földre vágynék faanyám lábához,
Összebújva testvér levelekkel,
Álmom adnám a természet álmához,
S porladnék apró kis neszekkel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése