Ivancsó Gergely: Csendes őszi eső
Megszelídült immár a nyári fergeteg,
Nem veri jég az ember fejét, hátát,
Az orkán elnémult.
Helyette kél hűvös őszi szél,
Bolyhos felhő járja vele táncát,
Sáros a szekérút.
Hej, hova tűnt a tűz és a villám?
Mint szilaj csikók csaptak le a hegyre,
Bámultuk megmeredve.
Csendes eső folytonosan szitál,
Köd és pára gomolyog most egyre,
Szemléljük elmerengve.
Minden évszaknak megvan a bája.
Dicsőn zúgott életem tavasza és nyara!
Ragyogott élő fénye.
Terményeim begyűjtöttem ősszel,
Raktáramban életem gyümölcsének java.
Felkészültem a télre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése