Aranyosi Ervin: Birka-mese
Egy hazában lakott a szarka, s a birka.
A birka dolgozott, ahogyan csak bírta.
A szarka figyelte, honnan lesz a pénze,
hogy a falatot a szájából kinézze.
Ígért neki fűt fát, – csodás füvű rétet.
farkastól megvédi, hogy ne legyen sértett.
Cserébe annyit kért, hogy élelmet hozzon,
dolga végeztével majd neki adózzon.
S lám a birka hitte, hogy a szarka képes
megóvni a nyájat, így hát a mellékest,
nem raktárba hordta, a szarkának adta,
magától a luxust könnyen megtagadta.
Úgy hitte fontosabb szerényebben élni,
mindent odaadott, csak ne kelljen félni.
Ám, ne hidd a szarka ennyivel beérte,
eledele után a gyapját is kérte.
Mikor szegény birka, mindet odaadta,
jött a szörnyű farkas, s torkát átharapta.
Van-e tanulsága ennek a mesének?
Hát csak azoknak van, kik birkasorban élnek.
Csak hát kényelmesebb jó birkának lenni,
mert, ha gondolkozol, nem fognak szeretni!
De ez csak egy dogma, s pont a szarka írta,
s azóta hiszi el minden kerge birka…
