Érettnek lenni

 

A nők annyira vágynak ...

 

Majd adok egy morzsát a szeretetemből

 

A szeretet életerő

Szebenyi Judit: A szeretet életerő

Ne láss kevesebbet, érj el többet,

élvezd az élet szépségét a jelent.

A kelő nap aranyát, virágok illatát,

az esőt, csillagokat és a szivárványt.

A szeretet életerő minden alkalomra,

gyógyír minden nevű sok fajta bajra.

Összekötő kapocs a világegyetemben,

széttépni, eltüntetni lehetetlen.

Bármi fáj, hozzá fordulj, megérzed,

jótékony erősítő hatalmát mindenben.

Egész lényed uralni fogja, nem kérve,

ad önzetlenül szerényen és csendesen.

Képtelenség ez nélkül tenni bármit,

vele együtt eljuthatsz a csillagokig.

A fényből eléd jött ma reggel hirtelen,

a madarak köszöntésével neked üzent.

Ha te meg én barátok vagyunk

Ha te meg én barátok vagyunk, akkor a kapcsolatunkat áthatja egyfajta várakozás. Amikor látjuk egymást, vagy távol vagyunk egymástól, ott vibrál a levegőben az együttlét, a nevetés és a beszélgetés várakozása. Ennek a várakozásnak nincs konkrét meghatározása; eleven és dinamikus, és minden, ami kialakul az együttlétünkből, az a valami különleges, egyedi ajándék, amelyen senki mással nem osztozunk.

William Paul Young

Ugye beengedsz, hogyha kopogok?

Ugye beengedsz, hogyha kopogok?

Ugye meghallgatsz, hogyha suttogok?

Ugye elhiszed, amit gondolok?

Ugye megtartasz, hogyha maradok?

Ugye elengedsz, hogyha indulok?

Ágai Ágnes

Reggeli fényben

Horváth M. Zsuzsanna: Reggeli fényben

Reggeli fényben vakító színvarázs,

a fák ágain, barackszín, fehér,

szirmot bontó, pompázó virág.

Bódító szirmokon, harmatcsepp csillan,

cseppenként aláhull, majd a hajnallal elillan.

Nap fénye cirógató, éltet adó szőttes,

ölelő fényköntöse, aranyló-szöszke.

Tavasz ébredése, rügyek pattanása,

madárka éneke virág fakadása.

Léleksimogató az ébresztő dallam,

szívet melengető a felkelő Nappal.

Ragaszkodni valamihez és kapaszkodni valamibe

Ragaszkodni valamihez és kapaszkodni valamibe nem ugyanaz.

Ha van egy célod, amit el akarsz érni, ragaszkodj hozzá, de ne

kapaszkodj bele! Fel kell ismerni azt a pontot, amikor az egészséges

tervezést már felváltja a görcsös akarás. Általában ekkor bukod el,

hogy a hőn áhított álmod valóra váljon. A legtöbb ember ott hibázza

el, hogy kétségbeesetten kapaszkodik, és nem engedi el a vágyait.

Yvonne Dederick

Nincs egyetlen pillanat sem az életedben

Nincs egyetlen pillanat sem az életedben, amikor ne lenne megmindened, ami a boldogsághoz szükséges. Gondolkodj el ezen egy

pillanatra! Boldogtalanságodnak az az oka, hogy arra figyelsz, amid

nincs, ahelyett, hogy arra összpontosítanál, amid éppen most van.

Te itt és most vagy boldog, de nem tudod, mert a hamis elképzeléseid,

a torzított látásmódod nem enged szabadulni félelmeidtől, szorongásaidtól,

ragaszkodásaidtól, konfliktusaidtól, bűntudatodtól és még egy sereg dologtól,

amire programozva vagy. Ha mindezt átlátnád, rájönnél, hogy boldog vagy,

csak éppen nem tudsz róla. Ami boldoggá vagy boldogtalanná tesz, az nem

a világ és a körülötted lévő emberek, hanem a saját gondolkodásmódod.

Anthony de Mello

Azok az emberek, akik segítenek ...

 

Ne legyél szomorú, mert az nem te vagy

Ne legyél szomorú, mert az nem te vagy.

Ha bánt is az élet, ne csapd be önmagad.

Te bátor vagy, kedves, szeretetet adsz,

Ne félj! Az élettől, minden jót visszakapsz.

Az egyik nap rossz, a másik még rosszabb,

de ne felejtsd el, a holnap is jót hozhat.

Oly sokan szeretnek legyél ettől boldog.

Te akkor vagy szép, ha szemed mosolyog.

Az esőcsepp

Kun Veronika: Az esőcsepp

Egy pár esőcsepp útját figyeled,

Ahogy lecsorog az ablakodon.

Odafenn a magasban született,

Hogy meghaljon ezen az alkonyon.

Élte néhány röpke pillanat volt,

De ami legfontosabb, látta már.

Messze tőlem egy távoli tájon,

Ott, a kedves szoba ablakán át.

Épp csak néhány másodpercig tartott,

Míg a rideg üvegen végigfolyt...

Ő látta szemed, mily szomorú volt,

S a fájdalmat, mi ott ült arcodon.

Ő volt, aki látta egy pár könnyed,

Amiket éppen akkor ejtettél.

S ahányszor ajkadhoz ért egy sós csepp

A szívem annyiszor szakadt belé.

Az esőcsepp miattam született,

Hisz ott voltam akkor én melletted,

Mélyen a lelkedben érezhetted,

Hisz mindig veled voltam... és leszek...

Tavaszi zápor

Szabóné Gita Tigram: Tavaszi zápor

Tavaszi zápor arcomon patakként csorog.

Házak tövében a lámpák fénye ácsorog.

Csendes a város, víztócsát ölelget a tér.

Mikor az este kopott ruhája földet ér.

Sietve lépek, ruhámon susog már a víz.

Ajkam szegélyén sós nedvet kínálgat az íz.

Ázott hajamba hideg fésűje még befér.

Mikor az este kopott ruhája földet ér.

Tavaszi zápor elillant néhány perc alatt.

Nedves kezével simított sok kis házfalat.

Kerítés alján még egy kíváncsi ér betér.

Mikor az este kopott ruhája földet ér.

Út menti fákon ott csüng, a nedves hajfonat.

Bújócskát játszik az ifjú pajkos alkonyat.

Utca kövénél, meleg szobám most többet ér.

Mikor az este kopott ruhája földet ér.

Az ég madarai

 

Juhászné Bérces Anikó: Az ég madarai

A kék égbolt dísze, éke

minden szárnyaló madár,

a látványa elkápráztat,

légörvényben hogyha száll.

Szárnyaláskor nincsen határ,

szabadsága végtelen,

suhanni a szelek szárnyán

csodás lehet - képzelem.

Ragadozó madaraknak

oly éles a látása,

több száz méter magasságból

vadásznak a zsákmányra.

Az énekes madaraknak

szívderítő a hangja,

felvidul az ember lelke,

Ha dalukat hallgatja.

Pirkadatkor a pacsirta

hallatja az énekét,

rigótrilla megszépíti

mindannyiunk életét.

Fülemüle szerenádja

betölti az éjszakát,

tiszta szívből, rendületlen

áriázza szép dalát.

A költöző madaraink

tavaszt hoznak minekünk,

fecskék, gólyák itt költenek,

gyönyörködünk hát bennük.

Ősszel délre vándorolnak,

mert nem bírják a telet,

s hűségesen visszatérnek,

ha eljő a kikelet.

Szép szeméből...

Gustavo Adolfo Bécquer: Szép szeméből...

Szép szeméből előbukott egy könnycsepp,

s békítő mondat ajkam szögletén;

ám szólt a gőg, ő letörölte könnyét,

és elnémult a mondat, az enyém.

Kétféle ösvény minket kétfelé visz,

de ha őt látom szerelmünk egén,

én azt mondom: "Miért hallgattam akkor?"

S ő azt mondja : "Miért nem sírtam én?

Egy csokor virág...

Les Buscaglia: Egy csokor virág...

Barátságunk jeléül csokrot hoztam néked.

Gyűjtöttem mezőn, színes dombok felett,

S ím kész ajándékra a virágcsokor.

Kérlek, bármerre is sodor az élet,

Ajándékom vidd magaddal,

Akár gyalog jársz, akár víg fogattal...

Csokrodban első virágszál a szeretet,

Azért oly fontos, mert Istentől ered.

Emberi sorsok összeötvözője.

Ha elveken nyugszik, nem mulandó,

Neked is ilyen szeretet a jó.

Türelem a második virágszál,

Hogy ne sírj, ne zúgolódj, ne kiáltsál,

Bármi is menjen végbe a szívedben.

Vigyázz, hogy a szó, a könny ki ne essen,

S vihar ne zúgjon el családod felett,

Így gazdagabb lesz benned a szeretet.

Csokrod harmadik virága a hűség,

Amit megkíván tőled a föld s az ég.

Hű légy Istenhez és szent elveihez,

Hű légy férjedhez és gyermekeidhez,

Idegen arc soha ne ejtsen tőrbe,

S szívetek legyen mindig összekötve.

A negyedik virágszál a kedvesség,

Az arcod, ha olyan, mint a derült ég,

Ha bosszúság fellege el nem fedi,

S a gyűlölet soha torzzá nem teszi,

Meghódítja még az ellenségedet is,

Otthonodban nem lesz ború és tövis.

Az ötödik virágszál a szorgalom.

Nem jelenti, hogy nagy legyen a forgalom

A házban és minden csak terád várjon,

Míg az idegek összetörnek fájón.

A szorgalom az, ha végzed a munkád,

Mint csillag az útját, lassan, de folyvást.

Virágcsokromat átnyújtom neked,

S kívánom, a jó Isten legyen veled!

Illatozz otthon, vagy a zord idegenben

Mindig derülten, mindig kedvesebben,

Míg eljön Urunk, s bú válik örömre

S virágcsokrába beköt majd örökre..

Tavaszi eső

Czóbel Minka: Tavaszi eső

Kemény fenyüs hegyek

Lágy felhőkbe nyúlnak,

Szürke felhők sötét

Zöldjéhez simúlnak.

Világos zöld réten

Sárga kelyhek nőnek, -

Egyhangún hull cseppje

Tavaszi esőnek.

Zöldes szürke folyam

Elhaladó habja

Jön-megy, - mint az élet

Minden egyes napja.

Jön-megy, feltarthatlan'

Ködös messzeségbe',

Egy elhalad, más jön -

Soha sincsen vége.

Elfolyó habjába

Eső cseppek hullnak,

Parti sáslevelek

Hullámába nyulnak.

Apró lépésekkel

Kékes feketében

Sötét varju sétál

Világos zöld réten.

Parthoz ér, egy perczre

A folyamba bámul

S kimérten inni kezd

Elfolyó habjábul.

Sétálj velem az esőben

Driszkó Dóra Éva: Sétálj velem az esőben

Halkan kopog az eső,

Mikor fogadja a föld és a tető.

De ha nem lenne ő,

A talaj nem lenne termő.

Dédelgető hő,

Mit kerget az égből eső.

Sűrűn suttog mégis egy kósza láng,

Ami téged megkívánt.

Nem lennék az, ki bánt.

Próbálnám megérteni Életed viharát.

Szeretnék az lenni, kit csendben ölelsz át,

S együtt sétálhatnánk az esőn át.

Összetartozik-e két ember?

Összetartozik-e két ember?
Ezt az összetartozást nem az dönti el, hogy miféle veszedelmes drámákat élnek át, nem is a templomi örök hűség Isten előtt - hanem az, hogy minden viszály ellenére a fejlettebb, érzékenyebb lélek felemeli-e boldogtalan, elvadult társát, avagy az húzza le őt a saját poklának színvonalára.
Ha az utóbbi: azonnal válni kell.
Ha az előbbi: maradni, s vállalni minden keserves áldozatot.
Minden út "erkölcsös", amelyik fölfelé vezet.
S "erkölcstelen", ha a mélységbe visz.

Müller Péter

Nem szabad félnünk az érintéstől

Nem szabad félnünk az érintéstől, az érzésektől, az érzelmek kifejezésétől. A világon a legkönnyebb dolog azzá lenni, amik vagyunk, amit érzünk. Sokkal nehezebb azzá lenni, amit elvárnak tőlünk, a világ mégis ezt a színjátékot játssza.

Leo Buscaglia

Fordította: Tittel Kinga

Szól a tavasz

 

Úgy szeretnék egyszerűen ...

 

Aranyosi Ervin: Úgy szeretnék egyszerűen …

Úgy szeretnék egyszerűen és boldogan élni,

élményekkel gazdagodni, álmokról mesélni.

Lépten-nyomon észre venni, meglátni a szépet.

hálás szívvel visszaadni kapott emberséget!

Úgy szeretnék varázsolni, élő csodát látni,

úgy szeretnék jó tetteket méltón meghálálni.

De jó lenne, ha sok ember támogatna benne,

ha világunk élhető hely, kis mennyország lenne.

Úgy szeretnék ember lenni, érzéssel megáldott,

s úgy szeretném átformálni a züllött világot.

Úgy szeretnék fényt gyújtani a sötét fejekben,

úgy szeretnék éreztetni és láttatni egyben.

Úgy szeretném tanítani, miről szól az élet,

tovább adni, jó példával, tanult emberséget.

Úgy szeretnék…de úgy hiszem ez az egész álom,

tanulnom kell jobbá válnom, most is ezt csinálom.

Úgy szeretnék egy szép napon boldog ember lenni,

addig, persze tanítok, és tanulok szeretni…

A világ egyetlen bankháza sem fizet ...

 

Boldoggá az tehet, aki boldogtalanná is

 

Ilyen az élet!

Ilyen az élet! Kis kavicsokkal dobál meg minket - figyelmeztetésképpen. Ha ezeket a kis kavicsokat nem vesszük észre, akkor egy téglával dob meg. Ha a téglát sem vesszük észre, akkor szétzúz egy kősziklával. Ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor láthatjuk, hogy hol nem vettük észre a figyelmeztető jeleket. És akkor még van képünk azt mondani: "Miért pont én...?"

Andrew Matthews

Húsvét hétfő 2021

A profilodon jártam,

jó csaj vagy azt láttam,

nem volt kölnire pénzem,

ezért megböktelek és léptem.

Sivatagban jártam,

Ott lakik a teve,

Ha akarod, ha nem,

Meglocsollak, hehe!

Kerékpárral érkeztem,

negyven métert fékeztem,

oszt szabad-e locsolni?

Zöld erdőben jártam,

Orbán Viktort láttam,

Azt súgta a fülembe,

Szavazzak a Fideszre,

Hátba vágtam lapáttal,

Szórakozz a Nanáddal.

Húsvét táján édes szokás,

a vödörrel locsolkodás,

nálam is van szagos kölni,

ha rád öntöm, meg fogsz ölni?

Felnézek az égre,

a versemnek vége.

Ződ erdőbe vótam,

adj egy sört, oszt jó van!

Ól sarkában disznó röfög,

meglocsollak, aztán mögyök.

Egy gondolat bánt engemet,

elfeledtem a versemet.

Falu végén templom,

Locsoljak-e? Nemtom.

Zöld a moha, zöld a páfrány,

meglocsollak házisárkány!

Kossuth téren jártam,

nagy tömeget láttam,

nem akart oszolni,

szabad-e locsolni?

Zöld erdőben jártam,

barna medvét láttam,

szereti a mézet,

add ide a pénzet!

Zöld erdőben jártam,

sok szép leányt láttam,

szedték az egrest,

ide azt az ezrest!

Zöld erdőben jártam,

Elszállott egy sirály,

Locsolkodni jöttem,

Höööö... király!

Zöld erdőben jártam,

Zöld levelet láttam.

Elszívtam!

Bejött!

Szomjas vagyok!

Locsolhatok?

Árok partján döglött ló.

Én vagyok a locsoló.

Piros tojás, fehér nyuszi,

Locsolásért jár a puszi!

Húsvét vasárnap 2021

Stern Ilona: Húsvét

Hideg reggelre ébredve

nyuszi lassan érkezhet.

Nem is sejtve, mi történt vele,

hogy tiltás ellenére kimerészkedett.

Karján kosár, énekelve lépdel,

barkát, aranyesőt szedett a réten.

Boldogan vitte az ünnepet hirdetve,

nem is gondolta, hogy futásnak eredjen.

Kertek alatt fut a nyuszi,

üldözi őt Győrfi Pali.

Erőteljesen magyaráz,

de a nyuszi tova állt.

Hiába az intelem, a beszéd neki,

nyuszit hiába kergeti.

Mindenhová bezörget,

kergetője a tuskón lihegett.

Van nevetés, kacagás,

mikor a rigó eldalolja fent a fán!

Így lett ünnep mindenfele

a tiltás, elővigyázatosság ellenére!

Ez az ünnep kicsit más, megmarad a sok tojás,

Nem fogy annyi friss kalács,

üres marad a lakás.

A locsolók sem jönnek,

most otthon pihenhetnek.

A kölni majd beszárad,

a hajmosás is várhat.

Ez az ünnep kicsit más,

kicsit talán szomorkás.

Hiányzik a sok barát,

a szerető nagy család.

Legyünk együtt gondolatban,

vidám és jó hangulatban,

Ajtóm zárva, szívem tárom,

ölelésem hozzád szálljon.

Küldöm puszim érjen el titeket,

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Csáktornyai Katalin verse

Csak ültünk

Ragyina Nikoletta: Csak ültünk

Csak ültünk, s néztük egymást,

Tekinteted szótlan beszélt hozzám,

Átölelt tested, ellazultam öleden,

Közös volt csendünk, Szerelmem.

Pásztorórák, amit veled úgy áhítok,

Együtt ébredni éveken - hónapokon!

Selyempaplan közt pajkosan nevetni,

Gőzölgő kávét ínycsiklandón kortyolni.

Mellém bújsz, ernyedek karodban,

Vágyom érezni, mert meghitt pillanat,

Odakinn hűs burokban kél a reggel,

Illatos érintésed kecsegtet gyöngédséggel.

Gondolatom színez szívet párnánkra,

Érzéki tekintettel hajtom fejem reája,

Leheleted vállamhoz szelídül,

Eggyé válunk lélekben ott legbelül.

Először lásd meg a másikban az embert

Először lásd meg a másikban az embert, aztán a férfit vagy a nőt.

Hiába tetszetős valaki, vonzódsz hozzá testileg, ha a másik félben az

embert nem szereted. Csak a férfiasságáért vagy éppen nőiességéért

vonzódni a másikhoz sosem elég. Szeretned kell az embert, aki a felszín

alatt meghúzódik, minden tökéletlenségével és mélységeivel együtt.

Csak ezáltal teljesedhet ki test és lélek egyaránt.

Golden Dawn

Az alkony közelít

Tihanyi Tóth Kinga: Az alkony közelít

Az alkony közelít,

a Nap már nem vakít,

kár, hogy messze vagy,

kár, hogy nem vagy itt,

utolsó léptei

a bársonyfényű nyárnak,

hamar ideköszön

az ősz a világnak,

nem várt vendég,

nyűgös, rövidek napjai,

sebesen peregnek

a könyvünk lapjai,

a félhomály körbefon,

nem látni fényeket,

hömpölyög a folyó,

hordja az éveket,

tudod, hogy a másnap

egy új élet kezdete,

végtelen a jövő,

mint a Duna vize,

bölcsen folyik tova,

nincs sóhaj, nincs panasz,

légy olyan, mint a folyó,

lesz majd újra tavasz.

Az éjjel közelít,

a Hold már fenn ügyel,

vége van a napnak,

a városra figyel,

tükröt tart az égen,

benne minden álom

eltöröl minden bút

ezen a világon.