Kormányos Sándor: Fűzfa hajlik...
Fűzfa hajlik
víztükörre,
selymes fényű
barkaág,
hosszú szoknya
fűzfa éke,
lebben rajta
száz virág.
Fodra ringat
kényeskedve
lágyan rezgő
új csodát,
s víztükörben
fűzfa nézi
gyönyörködve
önmagát
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Szeptember
Berze Tünde: Szeptember Búsan emeli kalapját a nyár, s lassan búcsút int, mint öreg diák, ki elkoptatta már az iskolapadját. Őszi szélben ...
-
Amíg fiatal vagy, minden szépnek látszik, Hulló könnyed is szivárvánnyá válik, De ahogy az évek lassan tovaszállnak, Úgy gyűlnek szí...
-
Branyiczky Rita: A szerelmesek Két alak álldogál az elhagyott parkban, nem bánják, hogy rájuk esteledik lassan. A táv köztük ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése