Kormányos Sándor: Fogócska
Elpirul a gondolat
ha néha felvetődik,
de nem történt még semmi más
csak vágyunk kergetőzik.
Néhány szótlan pillanat
míg két szem összevillan,
s eltűnődő félelem
mely gyorsan messze illan.
Ábrándokat sző a vágy,
és kínoz egyre jobban,
fáj a szív, ha meggyötörten
s zaklatottan dobban.
Titkos bűnként hordozzuk
a vágyat, és a terhet,
hogy magunkénak valljuk ezt
a csóktalan szerelmet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése